Rendőrökre és újságírókra támadtak oltásellenesek Németországban
Vasárnap este a bajorországi Schweinfurtban egy kezdetben békés tüntetésen a résztvevők rendőrökre támadtak és megpróbáltak felgyújtani egy rendőrautót. Tíz embert őrizetbe vettek.
A Türingia tartományi Gothában egy nem bejelentett vasárnapi demonstráción ugyancsak rendőrökre támadtak, a szászországi Bennewitz-ben pedig két újságíróra is rárontottak a rendőrség közleményében szélsőjobboldaliként jellemzett tüntetők, akik két rendőrt is megsebesítettek.
A türingiai Greiz-ben egy szombati tüntetésen szabadultak el az indulatok, az összecsapásban 14 rendőr sebesült meg.
Az utóbbi napokban egyre több hasonló esetről számolnak be a hatóságok. Az incidensek többnyire az ország keleti részén, az egykori NDK területén fordulnak elő, és elsősorban azokban a térségekben, amelyekben alacsony az átoltottság, főleg Szászországban és Türingiában.
Előfordulnak nem erőszakos, de széles körben megfélemlítésként, elfogadhatatlan nyomásgyakorlásként értelmezett megmozdulások is. Országszerte felháborodást keltett például a Szászország tartományi egészségügyi minisztere, Petra Köpping grimmai otthona előtt a napokban tartott fáklyás felvonulás.
Az egyik leginkább elismert német terrorizmus-szakértő, Peter Neumann, a londoni King's College tudományegyetem kutatója szerint nem lehet kizárni, hogy a járványlassító intézkedéseket és a tervezett általános oltási kötelezettséget elutasító körök még tovább radikalizálódnak. Eddig is történtek már "összetettebb támadások", például a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) egyik berlini épülete és klinikák, oltóközpontok ellen. Az viszont új jelenség, hogy ezek a csoportosulások a jogos ellenállás képviselőiként tekintenek magukra, ami a terrorizmus "előszobája". Így előfordulhat, hogy "néhány hónap múlva valóban terrorista akciók sorozatáról kell beszélnünk" - mondta Peter Neumann a Bild című lap hírtelevíziójának.
A német politika első vonalában fokozódó aggodalommal szemlélik e fejleményt. A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezését szolgáló erőfeszítések elleni tiltakozás "érezhetően" radikalizálódik, és ez "egyértelműen veszélyezteti demokráciánkat" - nyilatkozta a ZDF országos közszolgálati televíziónak Bärbel Bas, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke. Szerinte sürgősen lépni kell, mindenekelőtt be kell tiltani a politikusok otthona elé szervezett demonstrációkat, és erősíteni kell a tüntetők szerveződésének fórumán, a Telegram üzenetküldő alkalmazáson áramló adatok ellenőrzését.
Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke szerint az a legfontosabb, hogy "ne adjuk át az utcát a radikálisoknak", akik közül sokan valójában nem is a koronavírus elleni védekezést vagy az oltási kötelezettséget kifogásolják, hanem felhasználják az ügyet a társadalom megosztására. Ezt nem szabad eltűrni, a társadalomnak és az államnak szembe kell szállnia a "megosztókkal és agitátorokkal, mert végső soron nemcsak a politikusokat, hanem mindannyiunkat fenyegetnek" - mondta a tartományi kormányfő a Bildnek.
A szövetségi kormány adatai szerint az oltási kampány december eleje óta felgyorsult. Az utóbbi hét napon négyszer is meghaladta az egymilliót a naponta beadott oltások száma. Így már a német lakosság 69,6 százaléka - 57,9 millió ember - rendelkezik teljes oltással az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen. Legalább egy adag oltást 72,6 százalék - 60,4 millió ember - kapott. Az emlékeztető oltást a németek 23,8 százaléka - 19,8 millió ember - kapta meg.
Az oltatlanok 22,8 millióan vannak, a lakosság 27,4 százalékát teszik ki. Közülük azonban 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.
