Rendszeres vakcinázást javasolnak a szakértők a lóherpesz ellen
Az intézmény rektora elmondta, hogy a betegség mindig is létezett, de az utóbbi években került igazán a figyelem középpontjába, és manapság a vakcinázás alkalmazása a legfőbb kérdés. Sótonyi Péter az oltóanyagok használata mellett foglalt állást, a megelőzés e lehetőségét nem szabad kihasználatlanul hagyni.
Tenk Miklós egyetemi docens kiemelte, hogy
a vakcinák ugyan nem akadályozzák meg a fertőződést, sem a légzőszervi tünetek kialakulását vagy a látenciát, de a vetélés ellen hatékonyak, és a vírusürítés csökkentésével mérséklik a járvány kialakulásának esélyét. A megfelelő immunitás kialakítása szerinte segítheti a lovak rendszeres vakcinázása.
Bakos Zoltán egyetemi docens hangsúlyozta, hogy a tünetek értékelése gyakran nehéz, a fertőződéstől számítva néhány napon belül kialakuló lázat sokszor nem veszik észre az állattartók, a beteg állat étvágya ilyenkor is megmaradhat. A nyirokcsomók és a felső légutak gyulladása és általában a légzőszervi tünetek fiatalabb állatoknál súlyosabbak. A vetélést nem előzik meg bevezető tünetek és előfordulhat, hogy a csikó élve születik, de annyira gyenge, hogy napokon belül elhullik.
A legrettegettebb kórforma, az idegrendszeri betegség sokkal feltűnőbb, mozgászavarral és izomgyengeséggel jár. Súlyos esetben a megbetegedett lovak nem tudnak állva maradni, 72 órát meghaladó elfekvésnél pedig nincs is esély a gyógyulásra, ha az intenzív kezelés sem hoz javulást. A felépült állatoknál enyhe tünetek élethosszig megmaradhatnak.
Jármy Miklós szakállatorvos a korai felismerés érdekében a lázmérés jelentőségét hangsúlyozta, és fontosnak nevezte a fertőzést átadó állatok elkülönítését. A Nemzetközi Lovas Szövetség (Fédération Equestre Internationale, FEI) nem teszi kötelezővé a vakcinázást lóherpesz esetében, mivel az idegrendszeri tünetek ellen kérdéses a hatékonysága, de az alkalmazása meggátolhatja a kórokozó vírus terjedését az állományokban - tette hozzá.
Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens szintén azt mondta, hogy a lóherpesz okozta kockázatok nem zárhatók ki teljesen a vakcinázással, de azok mértéke jelentősen csökkenthető. Hozzátette, hogy a lovak körülbelül 80 százaléka látensen fertőzött és reaktiváció esetén könnyen átadják egymásnak a vírust, ami áttörheti a vakcinás védelmet is.
Mégsem felesleges az oltóanyagok használata, mert az oltott állományokban lényegesen ritkább a kitörés, a védelem hatására kevesebb vírus jut be a keringésbe, a betegséggel járó tünetek kisebb eséllyel alakulnak ki - tette hozzá.
A szakember a kezdeti tünet, a láz felismerése érdekében naponta kétszeri testhőmérséklet mérést javasolt, mivel az éppen a vírust ürítő lovak esetén a lázmentesség aránya elenyésző. Sokat segíthet a vírusürítést kimutató diagnosztikai tesztek alkalmazása is a kitörések valószínűségének mérséklésében.
A lovas rendezvényeken szigorú ellenőrzés kell lóútlevél-ellenőrzéssel, chipleolvasással, majd a lovak testhőmérsékletének rendszeres mérésével. A légzőszervi tüneteket mutató állatot el kell különíteni, az állatorvost azonnal értesíteni kell.
Ha telepen jelenik meg a fertőzés, az egészséges és a beteg lovakat, valamint a vírus lehetséges átadóit külön zónába kell terelni. A megfelelő istállóhigiénia ugyancsak fontos, akárcsak a lószállító járművek fertőtlenítése, mivel a vírus szennyezett eszközökkel is terjed. Rendezvényről érkező lovat 14 napig elkülönítve kell tartani és ha új állat kerül egy telepre, azt is hasonlóképp el kell különíteni a többi állattól - mondta Korbacska-Kutasi Orsolya.
