Rengeteg pénzt érhet, ha nálad van ez a sérült 200 Ft-os érme!
Valóban értékesek a 2009-es „hosszú vízvonalas” kétszázasok? A numizmatikai szakértők így látják a helyzetet
A klasszikus numizmatikai értelmezés szerint ezeknek az érméknek nincs nagyobb értékük a névértéküknél, vagyis 200 forintnál. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők egyöntetű véleménye, hogy a körülöttük kialakult lelkesedés elsősorban a kevésbé tapasztalt gyűjtők körében terjed, azonban szakmai szemmel nézve ezek az érmék nem képviselnek valódi értéket.
Hazánkban időről időre felüti fejét egy-egy numizmatikai fellángolás, amelyek rendszerint a laikus gyűjtői réteget mozgatják meg. Az egyik ilyen, néhány éve indult, de máig tartó hullám épp a 200 forintos érméket érinti.
A figyelem középpontjába azonban egy meghatározott, valójában hibásan vert, 2009-es széria került, amely különösen izgalomban tartja azokat, akik érdeklődnek az érmekülönlegességek iránt. A szakmai körök ezt az érmetípust „hosszú vízvonalas 200 forintosként” emlegetik, utalva arra a grafikai eltérésre, amely az érme hátoldalán, a Duna ábrázolásán figyelhető meg.
A hibás veret több ponton is eltér a megszokott változattól – egy 2018-as, Az Érem című folyóiratban megjelent írás szerint összesen 12 eltérés sorolható fel. Ezek közül a legismertebb, és az érme becenevét is adó különbség a Duna hullámainak ábrázolásában rejlik: míg a szokványos érméken a harmadik vízvonal-sorban három apró vonalka látható, addig a ritkább változaton csak kettő – ezek azonban hosszabbak. Innen ered a megnevezés: „hosszú vízvonalas”.
Valóban ritkaságról van szó?
A fent idézett cikk szerzője rendkívüli ritkaságként írja le ezt az érmét, noha sok szakértő szerint ez korántsem állja meg a helyét. A 2009-es évjáratból több mint 71 millió darab kétszázas került forgalomba, ebből egyes becslések szerint mintegy 200–220 ezer darab lehet a hosszú vízvonalas változat.
A Webnumizmatika 2021-es elemzése alapján ugyanakkor ekkor csupán körülbelül 1000 példány volt gyűjtők birtokában. Bár ez a szám elsőre alacsonynak tűnhet, a teljes mennyiséghez viszonyítva nem tekinthető extrém ritkának.
A hosszú vízvonalas érméket először 2018-ban kezdték felfedezni, így azóta tart az úgynevezett „bányászat” – vagyis a keresésük –, elsősorban azok körében, akik különleges értéket tulajdonítanak nekik. Az utóbbi években az ilyen érméket akár 6500–7500 forintos áron is kínálták, ami a névérték harmincötszöröse. Jelenleg inkább 4000–5000 forint körül mozognak az árak, de még mindig akadnak olyan eladók, akik bátran hirdetnek borsos összegekért.
Egy, a TikTokon működő „numizmatikamagyar” nevű oldal például egy darabot 6500 forintért, míg négyet összesen 24 ezer forintért kínál. A hirdetésben a következő kijelentés is olvasható: „#ritka és ezzel le is zártam a sok buta emberek véleményét.”
De valóban „buta” mindenki, aki kételkedik?
Kétségtelen, hogy léteznek ilyen hibás veretű érmék, és valóban nem túl gyakoriak a teljes mennyiséghez képest. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy numizmatikai szempontból értékesek lennének. Több tapasztalt magyar gyűjtő szerint ez a jelenség inkább egyfajta „tömeghisztéria”.
Egy a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember úgy fogalmazott: ezeknek az érméknek nincs valódi gyűjtői értékük. Véleménye szerint bárki bármit feltehet az internetre bármilyen áron, ám ettől még az adott tárgy nem lesz értékesebb.
Ha egy érme valóban értékes lenne, annak kifogástalan, sérülésmentes állapotban kellene fennmaradnia – márpedig a hirdetések többségében inkább kopott, forgalomban használt példányok bukkannak fel. Mint fogalmazott: „Ez a 2009-es felhajtás puszta butaság. Lehet, hogy sokan élvezik az ilyen mazsolázgatást, de ezeknek az érméknek az értéke szerintem konkrétan 200 forint.”
A szakértő emlékeztetett: hasonló fellángolás volt korábban a két pengős „mosolygós Madonna” változata körül is, amit szintén túlhájpoltnak tartott.
Úgy véli, ha valóban csak 1-2 ezer példány maradt volna fenn ezekből az érmékből, az is túl sok lenne ahhoz, hogy igazi ritkaságnak számítsanak. Ráadásul egy érme akkor válik igazán értékessé, ha az évtizedek során csak kevés, kifogástalan állapotú példány marad fenn. „Ha 120 év múlva is megmarad belőlük mondjuk száz darab, amik ráadásul szépek is, akkor talán beszélhetünk majd értékről – de ez még nagyon messze van.”
Azt is kiemelte, hogy a numizmatikában – ellentétben például a bélyeggyűjtéssel – a technológiai hibák nem értéknövelő, hanem értékcsökkentő tényezők. Vagyis az ilyen jellegű eltérések rendszerint inkább rontanak az érme áron, semmint növelnék azt.
Az egész csupán egy laikusok körében terjedő fellángolás?
A Pénzcentrum egy másik tapasztalt szakértőt is megkérdezett, aki jól ismeri a hosszú vízvonalas 200-as történetét. Szerinte az egész „egy amatőr hűhó”, amely mögött inkább gyűjtői szenvedély, mintsem szakmai érték áll. Azt is megjegyezte, hogy a numizmatikában 10–20 év gyakorlat kevésnek számít, egy 2009-es kiadás pedig szinte „mintha tegnap lett volna”.
A múltban is előfordult már hasonló felbolydulás, például az 1993-as 50 forintos kapcsán, ahol egyes érméken hiányzott a fatuskó erezete. Az ilyen eltéréseket azonban gyakran túlárazták – volt, hogy egy-egy hibás 50 forintost 25 ezer forintért kínáltak, holott az érme valódi értéke a szakértő szerint legfeljebb ennek ötöde lehetett.
Megéri gyűjteni a hibás kétszázasokat?
A prominens szakértők egybehangzó véleménye szerint a hosszú vízvonalas 200-asok nem rendelkeznek tényleges numizmatikai értékkel. Azonban ha valaki örömét leli a keresgélésben, és izgalmat jelent számára az ilyen érmék birtoklása, akkor nyugodtan foglalkozhat velük – csak tisztában kell lennie azzal, hogy piaci értékük csekély.
Ma bárki hirdethet bármilyen áron az interneten, de ez még nem jelenti azt, hogy az adott termék valóban ér is annyit. Érdemes tehát megfontoltan dönteni, mire költjük a pénzünket.
Természetesen ha valaki talál egy szép állapotú hosszú vízvonalas kétszázast, akár több ezer forintért is eladhatja azt – amennyiben akad vevő, aki hajlandó ennyit fizetni egy ilyen különlegességért. Viszont aki befektetésként tekint ezekre az érmékre, annak számolnia kell a csalódás lehetőségével.
Ahogy egyre többen kutatják fel ezeket az érméket, úgy telítődik a piac – és ez óhatatlanul az árak csökkenéséhez vezet. Ha a mostani 1000–2000 darabos gyűjtői szám mondjuk 4000 fölé emelkedik, az árak minden bizonnyal tovább esnek majd.
Bár elképzelhető, hogy 100–120 év múlva ezek az érmék valóban értékessé válnak, ennek bekövetkezéséig még hosszú időnek kell eltelnie.
A cikk eredeti változata a webnumizmatika.hu oldalán olvasható. A képek forrása: Pénzcentrum.hu.
