Részt vesz a brit külügyminiszter az EU-külügyminiszterek informális találkozóján
A minisztérium tájékoztatása szerint Lammy a kétnapos találkozón kiemeli majd, hogy a biztonsági és védelmi együttműködés szorosabbra vonása Nagy-Britannia és az EU érdekeit egyaránt szolgálja.
Tárgyalásain szóba hozza, hogy az európai kontinensnek egységesen kell törekednie az igazságos és tartós ukrajnai béke megteremtésére - hangsúlyozta a brit külügyminisztérium szóvivője.
A tárca kiemeli: Nagy-Britannia EU-tagságának öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta David Lammy volt az első brit külügyminiszter, aki részt vett az Európai Unió hivatalos külügyminiszteri találkozóján tavaly októberben, és azóta is az unióhoz fűződő erőteljesebb kapcsolatok megalapozásán dolgozik.
A minisztérium szerdai tájékoztatása szerint a varsói találkozón Lammy az EU és Nagy-Britannia hosszú távú stratégiai partnerségi viszonyrendszerének kialakítása mellett érvel majd.
Az ismertetés felidézi, hogy nemrégiben Londonban tárgyalt erről Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, május 19-én pedig ugyancsak Londonban tartják a Brexit óta első hivatalos brit-EU csúcstalálkozót.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer többször kifejtette azt az álláspontját, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság ugyanakkor több ízben jelezte, hogy az érdemi közeledés egyik kulcsfontosságú elemének tartaná a 18-30 év közötti uniós és brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtését.
A munkáspárti brit kormány korábban ezt elvetette, de egybehangzó médiaértesülések szerint ez az elutasító álláspont változóban van.
