Rétvári Bence: Béremelésekkel tennék vonzóbbá a pedagógusi pályát
2025. 02. 06. 21:00
A megemelt bérek visszaállítják a pedagógusszakma vonzerejét - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Rétvári Bence emlékeztetett: tavaly átlagosan 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok fizetése, január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal. A megelőző két évben is volt 10-10 százalékos emelés, így négy év alatt csaknem megduplázták a tanárok és az óvónők bérét.
Csak idén 339 milliárd forintot fordít a kormány béremelésre - ismertette az államtitkár.
Kiemelte: a munka fő vonzereje, hogy gyerekekkel kell foglalkozni, de fontos emellett a társadalmi, illetve az anyagi megbecsültség is.
Az államtitkár közlése szerint az iskolaigazgatóknak már nem jelent nagy problémát, hogy kollégát keressenek, sőt, visszamennek az iskolákba azok is, akik az elmúlt években elhagyták a pályát, hiszen a 844 ezer forintos átlagbér mellett pótlékok is vonzóbbá teszik a tanítást. Utóbbit azzal is érzékeltette, hogy radikálisan nőtt a pedagógusszakra felvett diákok száma; míg 20 éve ötezer, 10 éve kilencezer körül volt ez a szám, az utóbbi években már 15 ezer.
Rétvári Bence a műsorban azt javasolta a baloldali politikusoknak, nézzenek a tükörbe, mert az ő idejükben soha nem vettek fel ennyi embert pedagógusképzésre.
Kitért arra is, hogy az új rendszer a pályakezdőknek is kedvez, 650 ezer forint a kezdő bér (2010 környékén 120-130 ezer volt), és a fiataloknak már nem kötelező kevesebbet keresniük, mint az idősebb kollégáknak.
Elmondta, 80-90 százalékban hazai költségvetésből valósul majd meg a béremelés, de az első években magasabb arányban uniós forrást is felhasználnak, mert így hamarabb indíthatták a folyamatot.
Az államtitkár az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában ugyanebben a témában megemlítette, hogy 20 százalékkal magasabb fizetést kapnak azok a pedagógusok, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgoznak, és több bért kap az is, aki olyan tárgyat tanít, amelyből kevesebb tanár van. Ilyen a matematika, a természettudományok.
Megemlítette, hogy szeptembertől elkezdődik a teljesítményértékelési rendszer, ez is befolyásolja a pedagógusok bérét.
Rétvári Bence ismertette, aki például 30 éve tanít, a bére az átlagos 844 ezer forint fölött, 900 ezer forint körül van, az iskolaigazgatók pedig jóval egymillió forint fölött keresnek, a legmagasabb iskolaigazgatói bér 1,7 millió forint.
Közölte azt is: a tankerületi iskolákban már több mint 4600-an keresnek egymillió forint fölött, igazgatók, helyettesek és tanárok.
Az államtitkár úgy fogalmazott: végre sikerült az erkölcsi mellett anyagilag is megjeleníteni a tanárok munkája iránt érzett elismerést.
Megugrottak a kamatemelési várakozások, a Bitcoin is megérezte a nyomást
Jelentősen megváltoztak a befektetők amerikai kamatpolitikával kapcsolatos várakozásai, miután a vártnál magasabb inflációs adatok láttak napvilágot. A Polymarket előrejelzési piaca és a CME FedWatch mutatója eltérően ítélte meg annak esélyét, hogy a Federal Reserve már októberben kamatot emeljen.
Inflációs pofon a Bitcoinnak: 434 millió dollár távozott a kriptoalapokból
Ismét az amerikai gazdaság diktálja a tempót a kriptopiacon, és a friss adatok most kellemetlen meglepetést okoztak a befektetőknek. A vártnál magasabb infláció és az erősnek látszó fogyasztás újra előtérbe helyezte a további kamatemelések lehetőségét, miközben a digitális eszközökhöz kapcsolódó befektetési termékekből 434 millió dollár áramlott ki. A CoinShares szerint a bitcoin nehéz időszak előtt áll, de a mostani eladásokból még nem következik tartós medvepiac.
Banki összefogás a euró stabilcoinért: engedélyt kapott a Qivalis
Újabb fontos lépést tett az indulás felé a 37 európai bank által támogatott Qivalis: a társaság megkapta a holland jegybank elektronikus pénzkibocsátói engedélyét. Az euróalapú stabilcoin kibocsátása a következő hónapokban kezdődhet meg, de a tényleges rajthoz még teljesíteni kell az uniós MiCA-rendelet alkalmazandó követelményeit, és közzé kell tenni a projekt fehér könyvét.
Kamatdöntő ülést tart a jegybank, valamint foglalkoztatottsági és államháztartási adatok érkeznek a jövő héten
A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismerteti a szeptemberi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, a Pénzügyminisztérium (PM) pedig közzéteszi a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről.
Befejeződött a megelőző karbantartás a Dunakanyarban
Véget ért a vágányzár, befejeződött a megelőző karbantartás a Dunakanyarban, ahol a heves esőzések után lezúduló sár és sziklatörmelék már többször okozott károkat és fennakadásokat a váci vonalon, Nagymaros és Szob között - közölte a MÁV-csoport vezérigazgatója szombaton a Facebookon.
Mellplasztika 2026-ban: milyen lehetőségek közül választhatnak a nők?
A mellplasztika napjainkban jóval többet jelent a mellek méretének megváltoztatásánál. A korszerű plasztikai sebészeti eljárások lehetőséget kínálnak a mellforma korrigálására, az aszimmetria mérséklésére, a megereszkedett mellek megemelésére, valamint a túl nagy mellek okozta panaszok enyhítésére. 2026-ban a mellplasztikai beavatkozások tervezésénél továbbra is a személyre szabott megközelítés, a biztonság és a természetes testarányok figyelembevétele a meghatározó.
Ki fizeti meg a ketreces tartás árát? Három tanulmány a magyar tojástermelés jövőjéről
Magyarországon a tojótyúkok 67,6%-át még mindig ketrecben tartják. Az Una Terra Alapítvány három, mintegy 158 szakirodalmi forrásra épülő tanulmánnyal és konkrét jogszabály-módosítási javaslattal sürgeti a ketreces tartás fokozatos megszüntetését. A vizsgálatok állatjóléti, gazdasági és jogi szempontból elemzik az átállást.
Az e-pénztárgépek adataival bővül a NAV szolgáltatása
Október közepétől újabb, az e-pénztárgépeket érintő funkcióval bővül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénztárgépadatok lekérdezését biztosító szolgáltatása. A fejlesztés elsőként tesztkörnyezetben lesz elérhető, végleges bevezetése pedig elsősorban a könyvelők és a vállalkozások munkáját könnyítheti meg.
Egyedülálló védekezési rendszer épült ki az ázsiai lódarázs ellen a MATE-n
Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) megfékezésében a fejlett eszközpark, a terepi tapasztalat és az osztrák–magyar hálózat létrejötte nagyban segíti a kutatókat abban, hogy a megtelepedés korai szakaszában képesek legyenek lassítani a kártevő terjedését, így kitolják a költséges, intenzív védekezés szükségességét. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) méhészeti kutatói az ázsiai lódarázs példáján keresztül rámutatnak az invazív fajok elleni védekezés fontosságára is.
Egyesülhet a Tesla és a SpaceX még 2026-ban? A Wall Street szerint egyre valószínűbb a megállapodás
Egyre erősödnek a találgatások arról, hogy Elon Musk összevonhatja két legnagyobb vállalatát, a Teslát és a SpaceX-et. A lehetőség ezúttal a Wall Street egyik nagy befektetési bankjától is támogatást kapott: a Barclays elemzője szerint az egyesülés gondolata mindinkább általános piaci várakozássá válik. Egyelőre azonban nincs hivatalos megállapodás.
100 dolláros olajár után jöhet az újabb sokk? Elemzők szerint elszabadulhatnak az árak
A kőolaj ára már most is hordónként 100 dollár körül mozog, a Brent jegyzése pedig a 110 dollárt közelíti. Neal Dingmann, a William Blair energiapiaci elemzője szerint azonban akár egy újabb, rendkívüli árrobbanás, úgynevezett szuperkiugrás is következhet.
Kié valójában a Bitcoin a BlackRock ETF-jében?
Sokan azt gondolhatják, hogy a BlackRock birtokolja az általa kezelt Bitcoin-alapban lévő kriptovalutát. A valóság azonban ennél összetettebb: az iShares Bitcoin Trust ETF (IBIT) mögött egy külön jogi entitás áll, amely a Bitcoinokat birtokolja, miközben a BlackRock az alap működését irányítja, a Coinbase pedig a letétkezelésért felel.
Ezrek tüntettek Varsóban az alkotmánybíróság védelmében
Mintegy húszezren gyűltek össze szombat délután Varsóban azon a tüntetésen, amelyet a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) hívott össze a jelenlegi összetételű alkotmánybíróság védelmében.
Hogyan lesz elég élelmiszer? Nem csak azon múlik, mennyit termelünk
Október 16-án, az Élelmezési Világnapon világszerte arra irányul a figyelem, hogyan biztosíthatunk elegendő élelmiszert a növekvő népesség számára úgy, hogy közben hosszú távon is megőrizzük azokat a természeti erőforrásokat, amelyekre az élelmiszer-termelés épül. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ebből az alkalomból arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmezés kérdését nem lehet pusztán a terméshozamok felől megközelíteni: számít a termesztés módja, hogy mire használjuk a megtermelt alapanyagokat, és hogy mennyi vész el belőlük a termőföldtől az asztalig.
