Rontotta növekedési előrejelzését a német kormány

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a szűk ellátási keresztmetszetek és a világszerte magas energiaárak miatt "elmarad a remélt év végi hajrá" - mondta berlini tájékoztatóján Peter Altmaier, az ügyvezető kormány gazdasági minisztere.
    
A német gazdaság teljesítménye így a korábban vártnál egy negyedévvel később, 2022 első negyedévének végére érheti el a koronavírus-világjárvány előtti szintet.
    
Jövőre már 4,1 százalékos lehet a GDP-növekedés, szemben a tavasszal valószínűsített 3,6 százalékkal, de csak akkor, ha nem fogják vissza újabb tényezők a gazdaság lendületét - húzta alá a miniszter.
    
Az új típusú koronavírus ismét erősödő terjedésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a telet ismét a világjárvány határozza meg, és ennek lehetnek "negatív gazdasági következményei". Azonban valószínűleg sikerül majd újabb nagyszabású lezárások nélkül kezelni a helyzetet. Ehhez viszont be kell tartani a közösségi maszkviselés szabályát és a többi fertőzésvédelmi előírást - mondta Peter Altmaier.
    
Kifejtette, hogy kettősség jellemzi a német gazdaságot. A GDP nagyjából 70 százalékát megtermelő és a munkahelyek csaknem háromnegyedét biztosító szolgáltatási szektort a járvány első évében történt zuhanás után egyre inkább stabilizálja az oltási kampány előrehaladása. A korlátozások lazításával ismét növekvő lakossági fogyasztás  a gazdasági növekedés legfőbb bázisa lett.
    
A feldolgozóipart viszont nagyban hátráltatja az alapanyagok és alkatrészek, például a félvezetők, mikrocsipek hiánya és az energiaárak emelkedése. Azonban amint enyhül az ellátási feszültség, jelentkezik majd a lemaradás ledolgozásának hatása, így 2022-ben erőteljes lehet a növekedés a szektorban - mondta a miniszter.
    
Az új szövetségi parlament (Bundestag) keddi megalakulásával ügyvezetővé vált kormány is arra számít, hogy az ipari termelés feltételeinek javulása mellett az energiaárak is normalizálódnak majd, és így lassul a fogyasztói árak emelkedési üteme.
    
Előrejelzése szerint az idén éves átlagban 3 százalék - 1993 óta a legmagasabb - lesz az infláció, majd jövőre 2,2 százalékra, 2023-ban pedig 1,7 százalékra süllyed.
    
A prognózisban kiemelték, hogy már 2022 elején jelentősen csökkenhet az infláció, mert megszűnik a 2020 második felében bevezetett átmeneti áfacsökkentés bázishatása.