Roszatom-innovációk: nyomtatható szervek és szuperszámítógépek

A Roszatom biotechnológiai fejlesztése forradalmian új eljárást jelent a szervátültetések terén

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a fórumra ellátogató Vlagyimir Putyin orosz elnöknek bemutatta a vállalat csúcstechnológiás fejlesztései között azt az egyedülálló eljárást, amelynek segítségével ultrahangos akusztikus mezőben sikerült egy 10 centiméter hosszúságú érszakaszt előállítani. A várakozások szerint az eljárás a szívkoszorúér és más érrendszeri betegségek, a trombózis, illetve a visszerek gyógyításában hozhat áttörést. Már folynak az állatkísérletek annak igazolására, hogy az így előállított érszakasz kompatibilis és képes megfelelően szervesülni. A jövőben az eljárás továbbfejlesztésével lehetővé válik akár a sérült szövetek és teljes szervek helyreállítása is.

„A Roszatom tudósai áttörést jelentő kutatást és fejlesztést végeznek az egészségügyi területen, hogy növeljék az emberi élettartamot és javítsák az életminőséget. Nemsokára az orvosok az őssejtek segítségével képesek lesznek helyreállítani a sérült szöveteket és szerveket. Az eljárás segítségével tanulmányozhatják a különböző betegségeket és új gyógyszereket tesztelhetnek. A számos tudományág, köztük a fizikai, biológiai és informatikai technológia metszéspontjában zajló fejlesztés közelebb hozza a jövő orvostudományát” – közölte a Roszatom vezetője.

A biotechnológiai fejlesztéssel foglalkozó troicki tudományos kutatóintézet additív technológiai is biomérnöki szakembere, Jegor Plahotnyuk a részletekről elmondta, hogy 2030-ig ki kívánnak fejleszteni egy mágneses-akusztikus bioprintert, amelynek segítségével nemcsak egyszerű érszakaszokat, de akár bonyolult érhálózatokat is létre tudnak hozni, illetve erre alapozva szerveket, például a májat reprodukáló szöveteket is. Jegor Plahotnyuk szerint mindez forradalmasíthatja a szerváltöltetéseket, nem kell donor szervre várni, hanem létre lehet hozni a páciens sejtjeiből egy kompatibilis, veseként, hasnyálmirígyként vagy akár tüdőként funkcionáló szervet.

„A mostani fejlesztés várhatóan kielégíti a visszérbetegségben, trombózisban, szívkoszorúér-betegségben és egyéb érrendszeri betegségekben szenvedő betegek növekvő biokompatibilis anyagok iránti igényét, és a jövőben más károsodott szövetek és szervek helyreállítására is felhasználható a technológia” – közölte a Roszatom szakembere.

A jövő technológiának moszkvai fórumán a Roszatom egy másik fejlesztéséről is szó volt. A „Kvantumtechnológiák az új lehetőségek határán” elnevezésű rendezvényen megvitatták a kvantumszámítógépek gyakorlati alkalmazásának lehetőségét az orosz gazdaságban és a társadalmi szférában a 2030-ig terjedő időszakban. Elhangzott, hogy a Roszatom égisze alatt 2020 és 2024 között zajlott fejlesztések nyomán Oroszország egyike lett a világ azon hat országának, ahol 50 qubit vagy ennél nagyobb kapacitású kvantumszámítógép működik. Jekatyerina Szolnceva, a Roszatom kvantumtechnológiai részlegének igazgatója javasolta, hogy hozzanak létre egy közös orosz platformot azon ipari alkalmazások körének meghatározása céljából, amelyekhez nélkülözhetetlen a jövőben a kvantumszámítógép használata.

Ennek kapcsán az igazgatónő kifejtette: a nukleáris ipar hatalmas számítási igénye miatt egyedülálló lehetőséget biztosít a kvantumtechnológia tesztelésére és gyakorlati alkalmazására. „Azon dolgozunk, hogy ezt az előnyt kihasználjuk. Közös munkára hívjuk ezért az ipari partnereket és a tervezett pilot projektek keretében megerősítésre vár, hogy milyen hatékonysággal hasznosulhat a kvantumtechnológia az iparban, a Roszatom partnerinél, illetve Oroszország egészében. Erre szolgál a kvantumtechnológia alkalmazásának és fejlesztésének javasolt egységes platformja”.

„Annak köszönhetően, hogy a vállalatok számára hozzáférést biztosítunk a kvantuszámítógép alkalmazásával megoldható ipari feladatok listájához bővíti a technológia használatát a jövőben és növeli a termelékenységet” - hangsúlyozta Jekatyerina Szolnceva.

A fórumon bemutatták a Roszatom anyagtechnológiai fejlesztéseit is.

Az MSZ-21 300-as utasszállító repülőgép szárnya és törzsének részegységei a Roszatom szénszálas kompozit anyagából készülnek

A nukleáris üzemanyagciklus zárását célzó Proriv – Áttörés elnevezésű Roszatom-projekt innovatív fejlesztéseit is bemutatták a Jövő Technológiáinak Fórumán. Alekszandr Zserebcov, a nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó technológiák és anyagok fejlesztési osztályának vezetője beszámolt a zárt nukleáris üzemanyagciklus (CNFC)  megvalósítását biztosító új technológiák és anyagok fejlesztéséről.

 „Azon dolgozunk, hogy egy kompakt, teljesen emberi kéz érintése nélküli létesítményt hozzunk létre a kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozására, amely automata üzemmódban működik a robotika vívmányait felhasználva – közölte a szakember.

 Egy ilyen üzem esetében teljesen új követelmények jelentkeznek a szerkezeti anyagokra illetve azok méretezésére és élettartamára vonatkozóan. A kiégett üzemanyag pirokémiai feldolgozása során ugyanis agresszív olvadt kloridokat használnak technológiai közegként, ezért olyan anyagra van szükség, ami sokáig képes ellenállni ennek a közegnek. A Roszatom és az orosz Tudományos Akadémia Uráli Tagozatának Magas Hőmérsékletű Elektrokémiai Intézetével együtt a cirkónium-oxid alapú kerámiák fejlesztésében látják erre a megoldást. Alekszandr Zserebcov szerint az atomenergetika mellett más iparágakban is van kereslet erre az anyagra.

A szakember azt is elmondta, hogy az Áttörés projekt részeként tanulmányozzák a gyorsneutronos reaktorokban használt, 8%-ban nehéz atomokat tartalmazó kiégett nitrid üzemanyag lézer használatával történű feldolgozását. Tavaly az atomreaktorok tudományos kutatóközpontjában

(GNC NNIAR) már sikeresen alkalmazták a lézeres technológiát a komponensek szétválasztására. Az eredményeket figyelemmel követik külföldön is és a tudományos publikációban gyakran hivatkoznak az orosz eredményekre – tette hozzá.