Sajtószabadság nélkül demokrácia sincs

A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítások durva, sértő vagy sokkoló jellege a bírói gyakorlatban önmagában még nem indokolja azok korlátozását, hiszen nem mindenki képes szofisztikáltan kifejteni a véleményét – egyebek mellett erről olvashatunk az ORAC Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) együttműködésében megjelent új szakirodalmi kötetben. Koltay András könyvében arra is rámutat, hogy a hagyományos média gazdasági gyengülésével háttérbe szorult a hiteles tartalomgyártás, a helyébe lépő szenzációhajhász, gyors impulzusokra építő tartalmak pedig az álhírek terjedésének és a politikai közbeszéd vásári komédiává züllésének kedveznek.

Sajtószabadság nélkül demokrácia sincs

„Sajtószabadság – Egy közös európai eszme szabályozása” címmel került a polcokra Koltay András új könyve, amely a sajtó- és szólásszabadság európai fejlődéstörténetének ismertetésén túl tudományos igénnyel járja körül az európai médiaszabályozás fejlődését és aktuális kérdéseit, kitérve az online platformokkal megjelenő kihívásokra is. A szerző emlékeztet rá, hogy a sajtó jogszabályokon kívül lefektetett feladata a közéleti viták lefolytatása, a valóság feltárása és a kultúra gyarapítása. 

Az európai gondolkodás az 1940-es évek vége óta ezen feladatok ellátását várja a médiától – mintegy a sajtószabadság biztosításáért cserébe. Mindeközben világossá vált, hogy a média hangerősítője lehet a mások jogait sértő, a szólásszabadság határait átlépő megszólalásoknak, ezzel pedig a hétköznapi beszédnél jelentősebb károkat képes okozni. Az ideális jogi szabályozásnak tehát nem csupán védenie, hanem korlátoznia is kell a média szabadságát az egyéni jogok és a közérdek védelmében.

Koltay András rávilágít, hogy a közügyek megvitatásához fűződő beszéd szabadsága kiemelt védelemben részesül a nyugati jogrendszerekben – sokszor akkor is, ha az mások jogait sérti. A politikai beszéd szabadsága ezért a szólásszabadság legerősebben védett magja. A közügyekkel kapcsolatos diskurzusban gyakoriak a nyers, durva, sértő megnyilvánulások, emiatt időről időre felmerül a politikai beszéd korlátozhatóságának igénye annak stílusa alapján. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az amerikai Legfelsőbb Bíróság gyakorlata értelmében azonban a beszéd sértő, sokkoló vagy zavaró jellege önmagában még nem indokolja a szólásszabadság korlátozását. Ebben az egyenlőség általános elvének érvényesítése figyelhető meg, hiszen ezek a jogok mindenkit megilletnek, de nem mindenki képes a véleményének racionális, szabatos és szofisztikált kifejtésére a nyilvánosságban. 

A drasztikus fogalmazás és az erőteljes beszéd ugyanakkor felerősítheti az egyén alapvetően halkabb hangját. A szerző arra is rámutat, hogy a sajtó- és szólásszabadság a demokrácia fogalmának része: a demokrácia tájékozott, a közügyekben eligazodni képes választópolgárokat igényel, tájékozódásukban pedig fontos szerep jut a sajtónak.

A mű átfogóan mutatja be a hagyományos médiától eltérő, de a nyilvánosságban ahhoz hasonló szerepet betöltő online platformok uniós szabályozását is. Koltay András rávilágít, hogy az európai jogalkotók az online térrel demokratizálódott közbeszéd felügyeletét a platformüzemeltető vállalatoknak szervezték ki. Az uniós platformszabályozás ugyanis nem a beszélőket, hanem a platformszolgáltatókat kötelezi a jogellenes tartalmak eltávolítására.

Az internet hajnalán a szakirodalom jellemzően még a nyilvánossághoz való hozzáférés demokratizálódását, a szabad szólást lehetővé tevő kapuőrök háttérbe szorulását, a szólásszabadság erőteljesebb érvényesítését és a beszélők közötti egyenlőség elérését várta az új médiumtól. Mára élesen kirajzolódtak az internet negatív hatásai is: a hagyományos média anyagi megrendülésével háttérbe szorult a hiteles, alapos, igényes tartalomgyártás és az oknyomozó újságírás, ezek helyére pedig a gyors impulzusokra építő, szenzációhajhász tartalmak léptek. Ez a környezet kedvez az álhírek terjedésének és a politikai közbeszéd vásári komédiává züllésének is.

A szerző rámutat, hogy az internetes kommunikáció mindeközben – a látszat ellenére – valójában még csak nem is ingyenes: a felhasználók a beszéd lehetőségéért személyes adataikkal, figyelmükkel és idejükkel fizetnek. Másrészt, ha valaki igazán sok embert szeretne elérni, annak továbbra is mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Koltay András arra is rávilágít, hogy az online platformok piaca valójában jóval koncentráltabb, mint az emiatt gyakran kárhoztatott hagyományos médiáé, az online platformok közé kívánkozó új szereplőknek pedig szinte lehetetlen felvenniük a versenyt a napjainkra már óriásira nőtt technológiai vállalatokkal.

Pénteken felfelé vette az irányt a mértékadó európai tőzsdék többsége

3 napnyi esés után pénteken ugyan emelkedni tudott a mértékadó nyugat-európai tőzsdék többsége, ám ez nem volt elég ahhoz, hogy ledolgozzák a korábban összeszedett mínuszokat, a befektetők a geopolitikai bizonytalanság miatt az alacsonyabb kockázatú eszközök felé fordultak.
2025. 06. 23. 09:00
Megosztás:

Az Egyesült Államok vasárnap Izrael oldalán belépett az Iránnal szembeni konfliktusba

Donald Trump június 19-én jelentette be, hogy 2 héten belül határoz arról, beavatkozik-e az Izrael és Irán között június 12-e óta dúló katonai konfliktusba, amit Izrael azzal az indokkal robbantott ki, hogy információik szerint Irán kritikus közelségbe került ahhoz, hogy atomfegyvere legyen.
2025. 06. 23. 08:30
Megosztás:

A Bitcoin kínálati sokkja fokozódik – a DOT bányászok akár napi 9800 dollárt is kereshetnek a következő bikapiac előtt

A korlátozott új kibocsátás és a megugró kereslet gyorsítja a Bitcoin kínálati szűkösségét, az elemzők pedig azt jósolják, hogy az árfolyam 2030-ra akár 710 000 dollárig is emelkedhet, ami 580%-os növekedést jelent a jelenlegi szintekhez képest.
2025. 06. 23. 08:30
Megosztás:

Az XRP a leginkább alulértékelt kriptó 2 dollár alatt? Elemzők 10 dollárt jósolnak 2026-ra

Az XRP mindig is egy kétarcú érme volt. Egyrészt az egyik legkorábbi jelentős blokkláncprojekt örökségét hordozza. Másrészt jogi kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek lassították a növekedését.
2025. 06. 23. 08:00
Megosztás:

Brit ENSZ-nagykövet: A katonai fellépés nem hoz tartós megoldást Irán ügyében

A brit ENSZ-nagykövet szerint a katonai fellépés önmagában nem kínál tartós megoldást az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmakra.
2025. 06. 23. 07:30
Megosztás:

Pete Hegseth: az amerikai légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver lehetőségétől

"Elsöprő sikernek" nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
2025. 06. 23. 06:30
Megosztás:

Helyreállítják a pápateszéri Kurali-malom romjait uniós és állami forrásból

Mintegy 390 millió forint vissza nem térítendő állami és európai uniós finanszírozású támogatással újulnak meg Pápateszér külterületén az egykori, kétszintes Kurali-malom romjai, ahol az eredeti állapotot idéző helyreállítási munkálatok kezdődnek.
2025. 06. 23. 05:00
Megosztás:

Meghaladja a "diplomás minimálbért" a diákok átlagos órabére

A tavalyit 7-10 százalékkal haladja meg, így 2100 forint körül mozoghat 2025 nyarán a diák munkavállalók átlagos órabére - mondta el Kott Zoltán, a piacvezető Meló-Diák vezérigazgatója. A diákmunka átlagos díjazása így meghaladja a garantált bérminimumot is.
2025. 06. 23. 04:00
Megosztás:

Az izraeli külügyminiszter szerint Trump bátor lépést tett

Az izraeli külügyminiszter szerint bátor lépés volt az amerikai légierő vasárnap hajnali támadása iráni nukleáris célpontok ellen. Gideon Szaár az M1-nek adott interjúban elmondta, hogy Izrael elkötelezett a gázai helyzet megoldásában, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok hazahozatalában, és kész tovább bővíteni kapcsolatait Magyarországgal.
2025. 06. 23. 03:00
Megosztás:

Bitcoin-tartalék Texas módra – Állami vagyon kriptóban, új korszak kezdődhet?

A texasi állam hivatalosan is belevágott: állami pénzből vásárol Bitcoint. Ez a lépés nemcsak pénzügyi innováció, hanem politikai üzenet is – más államok számára precedens lehet.
2025. 06. 23. 02:30
Megosztás:

Ez most tényleg az év pályázata: 3 ország, 3 álomhely, 1 lehetőség!

A Godot Intézet új pályázata három fiatal művésznek kínál nemzetközi rezidenciát: kastély Franciaországban, stúdió Hága belvárosában vagy inspiráció Marrákesben.
2025. 06. 23. 02:00
Megosztás:

„Dollárból digitális aranyba?” – Amerikai képviselő a Fed felszámolását javasolja, felerősödhet a Bitcoin narratíva

A kriptopiac új reménye vagy politikai látványelem? Egy új törvényjavaslat radikálisan átalakíthatná az amerikai pénzrendszert – és vele együtt a kriptopénzek szerepét is.
2025. 06. 23. 01:30
Megosztás:

Megújulnak Gyál forgalmas belterületi útjai

Gyál Város Önkormányzata 457 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert Gyál belterületi útjainak korszerűsítésére. A pályázat keretein belül a Pesti út - Széchenyi utca, valamint az Ady Endre utca forgalmas szakaszainak felújítása kezdődött meg. A "Belterületi utak komplex fejlesztése Gyálon" elnevezésű beruházás a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és célja a biztonságosabb, fenntarthatóbb közlekedési infrastruktúra kialakítása a városban. A projekt várhatóan még idén nyáron lezárul.
2025. 06. 23. 01:00
Megosztás:

Olajháború árnyékában zuhan a kriptó: Bitcoin 100 ezer dollár alatt, az Ethereum szabadesésben

A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának lezárásával fenyeget Irán, ami globális pánikot indított el – és ennek a kriptovaluták is az elszenvedői. A Bitcoin árfolyama 100 ezer dollár alá bukott, miközben az Ethereum, több, mint 10%-ot, az XRP pedig közel 8%-ot veszített értékéből. A piac most az olajhoz hasonlóan ingatagabb, mint valaha.
2025. 06. 23. 00:34
Megosztás:

A BTC Bull Token lehet a tuti befektetés a bizonytalanság alatt?

A Bitcoin árfolyamára komoly eladási nyomás nehezedik. A Glassnode adatai szerint azok a befektetők, akik 6-12 hónappal ezelőtt vásároltak Bitcoint, június 16-án 904 millió dolláros nyereséget valósítottak meg, ami az év második legnagyobb egynapos nyeresége volt.
2025. 06. 23. 00:01
Megosztás:

Marco Rubio: az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve.
2025. 06. 22. 23:00
Megosztás:

Spanyolország nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára

Spanyolország megállapodott a NATO-val, hogy nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára - jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök rendkívüli televíziós nyilatkozatban vasárnap.
2025. 06. 22. 22:00
Megosztás:

Jön a kánikula

A jövő hét elején kissé visszaesik a hőmérséklet és megnő a zápor, zivatar esélye, de aztán ismét melegedés kezdődik csütörtökig, amikor akár 32-39 Celsius-fok is lehet a legmelegebb órákban. Pénteken már egy hidegfront miatt felhősebb időre kell készülni, a hőmérséklet 6-7 fokkal visszaesik és többfelé lehet zápor, zivatar, de a hét végére visszatér a napos, száraz idő 30 fok körüli maximumokkal. A szél egész héten élénk, olykor erős lesz - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
2025. 06. 22. 21:00
Megosztás:

Bitcoin zuhanás 100 ezer dollár alá: Meddig tarthat a lejtmenet?

Több mint 4%-os esés egyetlen nap alatt, közel 875 millió dollárnyi likvidáció és globális geopolitikai feszültségek – a Bitcoin legújabb zuhanása új korszak kezdetét is jelentheti. Mi áll a háttérben, és meddig eshet még a piac?
2025. 06. 22. 19:00
Megosztás:

Elítélte Moszkva az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást

Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát - hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.
2025. 06. 22. 18:30
Megosztás: