Sok kihívás mellett soha nem látott támogatási lehetőségek az agráriumban
A 2025-ös év növekedési és inflációs kilátásai világszinten, az euroövezetben és Magyarországon is összetett képet mutatnak, amelyet a geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi háborúk és a monetáris politikai kihívások egyaránt alakítanak.
A statisztikák szerint 2024-ben 8 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása. A magyar agrárhitelpiac 2024-ben vegyes képet mutatott, a beruházási hitelek és a hosszú lejáratú forgóeszköz hitelek visszaesése következtében csökkent a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya, azonban az élelmiszeripar 6 milliárd forintos növekedéssel zárt.
2027-ig akár 2900 milliárd forint is juthat vidékfejlesztési célokra az árfolyam alakulásától függően a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének részeként. A tét tehát óriási – és az időzítés kulcsfontosságú.
„A kormány az agrártámogatási rendszer kereteit úgy alakította ki, hogy az uniós források mellé járó, kiemelkedően magas 80 százalékos társfinanszírozás minden gazdálkodó számára valódi lehetőséget biztosítson. Nem elég viszont önmagában csak a források rendelkezésre állása, fontos az is, hogy azok gyorsan, hatékonyan, a lehető legkevesebb adminisztrációs teher mellett és indokolatlan ellenőrzési teher nélkül jussanak el a kedvezményezettekhez.
Az idei évben felgyorsuló beruházási döntéshozatal és az agrárkifizetések célja is az, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenységét és versenyképességét fokozza, tovább erősítve a gazdák magyar gazdaságban és a vidéki értékek megőrzésében betöltött szerepét” – mondta Viski József az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára,az agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos.
„Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) támogatása valamennyi agrárvállalkozás és hitelező bank számára stabilitást és kiszámíthatóságot jelent ebben az évben is. A száj- és körömfájás járvány, a fagy- és aszálykárok vagy éppen az ukrán gabona miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók finanszírozását ugyanúgy biztosítani kell, mint azokét, akik történelmi léptékű fejlesztéseket kívánnak megvalósítani a KAP Stratégiai Terv keretein belül” – hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.
A vidék és az élelmiszeripar fejlesztése szorosan összefügg az infrastruktúrával, az innovációval és a generációváltás kérdésével is. A most elérhető források ezen területeken is új lehetőségeket nyitnak.
„Az ágazat jövője a termőföldtől az asztalig szemlélet elterjedésében rejlik. Ehhez elsősorban a hatékonyságot és ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességét kell növelni. Mindez technológiai fejlesztésekkel, generációváltással és a kistelepülések infrastruktúrájának fejlesztésével érhető el” – tette hozzá Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója.
A 2023–2027-es ciklusban a támogatott projektek az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Fontos újdonság ugyanakkor az, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető. Erre eddig még nem volt példa, ráadásul most akár a korábbi Növekedési Hitelprogram kamatainál alacsonyabb effektív kamat is elérhetővé válhat.
Fontos azonban, hogy a gazdák ne csak a támogatások megérkezésére alapozzanak. Az átmeneti időszakban is elérhetők olyan pénzügyi eszközök, amelyek áthidalják a fejlesztések megindításához szükséges időt és költségeket.
„Miközben rövid távon a források lehívása a legégetőbb feladat, hosszabb távon érdemes az ágazat átalakulását is szem előtt tartani. A támogatások célja nem pusztán a piaci szereplők túlélése, hanem egy versenyképesebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság felé vezető út megalapozása. A tavalyi évben benyújtott pályázatoknál 3,7-szeres a túligénylés mértéke.
Ezek a kérelmek komplex beruházásokat vetítenek előre, az állattartási, élelmiszeripari és kertészeti elemek dominanciája mellett tartalmaznak energiahatékonysági projektrészeket is. Számításaink alapján, ha ezek megvalósulnak, az nemcsak az energiafelhasználásra lesz pozitív hatással, hanem a cégek hozzáadott értékét is növelni fogják” – hangsúlyozta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.
Ha egy pályázó nem nyer, akkor érdemes végig gondolnia azt is, hogy az adott projektnél melyek azok a támogatási elemek, részterületek, amelyeknél a beruházást mindenféleképpen meg kell valósítani. Erre ugyanis a bankszektor különböző finanszírozási megoldásokkal lehetőséget biztosít: akár Agrár Széchenyi Beruházási Hitellel, akár forintos piaci vagy devizafinanszírozással.
Szabó István hozzátette, hogy az ágazat szereplőit elbizonytalanítja a ragadós száj- és körömfájás járvány, egyes gazdálkodók a támogatói okiratok késleltetésében bíznak. Az OTP Agrár szakértőivel folyamatosan nyomon követjük a hazai és a nemzetközi eseményeket. Ügyfél érintettség esetén megvizsgáljuk a lehetséges finanszírozási alternatívákat és törekszünk arra, hogy mindenkit testreszabott módon segítsünk át az esetleges nehéz időszakukon, ideértve a fizetési moratórium lehetőségét is.
