Stagnáló gazdaság: mire figyeljen egy KKV a pénzügyi tervezésnél?

Kinek kell tervezéssel foglalkozni? A Niveus szerint egy kisebb vállalkozásnál nem feltétlenül állnak rendelkezésre azok az erőforrások, amelyek egy komolyabb tervezéshez szükségesek, de a középvállalkozási mérettől (50 fő felett) ez már szinte elengedhetetlen. Azt is érdemes hozzátenni, hogy főleg annak a KKV-nak kell terveznie, akinek komoly árfolyamkitettsége, vagy hitelkitettsége van, illetve amely cég beruházást tervez.
Bagdi Lajos szerint gyakori hiba a pénzügyi tervezésnél, hogy sokszor nincs tudatosan átgondolva, nincs erre külön erőforrás allokálva. Sok KKV a könyvelésre bíz olyan tervezési feladatot, amelyre azok – speciális ismeretek hiányában – nem tudnak megfelelő választ adni.
Első körben – feltételezve, hogy lesz pozitív eredményük – a cégeknek érdemes alaposan feltérképezni a társasági adókedvezményeket. Ha egy KKV fejlesztést tervez, elsődlegesen a fejlesztési adókedvezmény merülhet fel, amely keretében akár a társasági adó 80%-áig igénybe vehető a kedvezmény, de ez csak előzetes bejelentés után érvényesíthető. Amennyiben egy vállalkozás a beruházását nem saját forrásból kívánja megvalósítani, úgy a KKV-k beruházási hiteléhez kapcsolódó adókedvezmény is elérhető. Ha a társaságnál bármilyen energiahatékonysági beruházás várható (pl. világításkorszerűsítés, géppark lecserélése, ingatlanon végzett beruházás), úgy az ezzel kapcsolatosan 2017 óta elérhető adókedvezmény alkalmazása is felmerülhet. Kutatás-fejlesztési tevékenység esetén pedig a világviszonylatban is kedvező K+F adózási környezet jelenthet segítséget – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A vállalkozásoknak ugyanakkor az elérhető támogatásokat is érdemes áttekinteniük: Feltörekvő KKV-k számára a Demján-program keretében kapacitásbővítésre és digitális átállásra akár 600 mFt kamatmentes hitel is igényelhető, amelyhez 30%-ban vissza nem térítendő támogatás is járhat. A támogatásra azok a növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő KKV-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt. Érdemes egyúttal áttekinteni az egyéb pályázati lehetőségeket, mert további uniós és hazai támogatások is igényelhetők, főként munkahely-teremtéshez, termelékenység-növeléshez, vagy energiahatékonysági beruházásokhoz. A Niveus szerint megfontolandó kombinálni az adókedvezményeket és a támogatást – így a fejlesztés finanszírozása hatékonyabb lehet. Az adókedvezmények és a támogatási programok sokszor nem összeegyeztethetetlenek – de a támogatáshalmozódás szabályait be kell tartani.
A tervezésnél különösen kritikus a munkaerő-tervezés recessziós vagy stagnáló környezetben. Fontos a bérköltségek optimalizálása, például KIVA választásával a szociális hozzájárulási adókötelezettség csökkenhet. A KIVA különösen előnyös a magas bérhányaddal működő cégek számára, mert a társasági adó mellett a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót is kiváltja – hívta fel a figyelmet a Niveus szakértője.
Az export- és/vagy importérzékeny KKV-k számára az árfolyam-tervezés szintén elengedhetetlen. Elemzői várakozások szerint a forint 2025-ben az euróhoz képest a 395–420 forint közötti sávban mozoghat – némi gyengülési kockázattal, amelyet a cégeknek az árképzésükben figyelembe kell venni (adott esetben rögzíteni az importárakat és árfolyamváltozástól függővé tenni az exportárakat).
A kamatkörnyezet változása is kihathat a KKV-k életére, ezért figyelemmel kell kísérni az inflációs és kamatkörnyezetet is. Az MNB irányadó kamata jelenleg 6,5 %, kamatcsökkentés legkorábban ősszel prognosztizálható, az is csak kis mértékű lesz várhatóan. Ez a hitelezést és így a beruházások finanszírozhatóságát is befolyásolja – ezt is be kell építeni a pénzügyi tervbe.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy ha a növekedés ténylegesen elmarad, a KKV-k számára a likviditás megőrzése és előrejelzése kulcsfontosságú. Ezzel összefüggésben cash-flow tervet érdemes készíteniük és tartalékolási stratégiát kell kialakítaniuk az esetleges váratlan bevételkiesésre.