Súlyos bírságok jöhetnek a cégeknek egyetlen hiba miatt, új módszerrel vadászik a NAV a rejtett nyereségre
A 2026-os ellenőrzési terv alapján az adóhatóság már a revízió megindítása előtt pontos képpel rendelkezik a cégek jövedelmezőségéről, köszönhetően az adatszolgáltatási kötelezettségnek, a nemzetközi adatcserének és az automatizált adatösszevetési rendszereknek. Mendöl Tamás, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója arra figyelmeztet, hogy a veszteséges működés vagy a szellemi termékekkel kapcsolatos ügyletek azonnal vörös zászlót jelentenek a hatóság radarján.
Kiket figyel az adóhatóság?
A NAV nem találomra választ: a beküldött adatszolgáltatások és országonkénti jelentések alapján szűrik ki a gyanús eltéréseket.
„Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azok a cégek, amelyek rutin tevékenységük – például gyártás vagy disztribúció – ellenére tartósan veszteségesek vagy gyanúsan alacsony profitot termelnek. Szintén kiemelt figyelmet kapnak az immateriális javakat, például védjegyhasználatot érintő ügyletek, valamint a csoporton belüli hitelek” – hangsúlyozta a szakértő.
Mendöl Tamás a kiemelt iparágak között említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, az építőipart, az autóipart és az IT és szoftverfejlesztést is.
A dokumentáció hiánya csak a jéghegy csúcsa
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha nincs dokumentációs kötelezettségük, akkor transzferár-kockázatuk sincs.
Az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az adóalap-kiigazítás kötelezettsége akkor is fennállhat, ha magát a nyilvántartást nem kell elkészíteni. „Ha egy ügylet elmarad a piaci ártól, az adóalapot korrigálni kell, különben jelentős adóhiány keletkezhet.”
Hozzátette, hogy a transzferár-szabályozás lényege, hogy az adóalapnak minden esetben a piaci realitásokat kell tükröznie.
„Ha a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak eltérnek a független felek közötti szokásos szinttől, az adózás előtti eredményt módosítani szükséges. Növelő korrekciót kell alkalmazni, ha a belső árazás miatt a társaság nyeresége elmarad a piaci szinttől, míg csökkentő korrekcióra akkor van lehetőség, ha a belső elszámolás a piaci szintnél magasabb profitot eredményezett, és a másik érintett fél az adóalapnövelést elvégezte.”
Tízmilliókba is kerülhet a mulasztás
A szankciórendszer többszintű, és az összegek elrettentőek lehetnek.
„A hiányos vagy hibás dokumentáció dokumentumonként akár 5 millió forintos bírságot vonhat maga után, ismételt mulasztás esetén pedig ez az összeg elérheti a 10 millió forintot is. Amennyiben a transzferár-kiigazítás elmaradása miatt adóhiányt állapítanak meg, az adóbírság mértéke a megállapított adóhiány akár 50 százaléka is lehet, amit tovább növel a napi szinten ketyegő késedelmi pótlék is. Emellett a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatásért további 1 millió forintig terjedő bírság járhat” – részletezte Mendöl Tamás.
Új szabályok, új feladatok
Több ponton módosította a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó hazai szabályokat a tavaly decemberben kihirdetett transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A jogalkotói cél az adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrizhetőség javítása, ugyanakkor az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója figyelmeztet, hogy a szabályozás számos területen szigorúbb, részletesebb indoklást vár el a vállalkozásoktól.
„A 2025-ös üzleti év zárása az utolsó pillanat, amikor a cégek még proaktívan rendezhetik soraikat. Bár az új rendelet egyes elemei már a 2025-ös évre is alkalmazhatók, kötelezően csak a 2026-os üzleti évtől kell az új szabályok szerint eljárni. Az időben elkészített, szakmailag alátámasztott dokumentáció nem csupán jogszabályi megfelelés, hanem az egyetlen hatékony pajzs egy többmilliós bírsággal szemben” – fogalmazott az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója.
