Súlyosan mérgező égésgátlókat eszünk a rossz szabályozás miatt

A Chemosphere tudományos folyóiratban nemrég publikált tanulmány szerint azért kell különösen vigyázni a fekete műanyagból készült konyhai eszközökkel, mert azok rákkeltő hatású égésgátló anyagokat tartalmaznak. A tanulmány szerzői 203 fogyasztói terméket vizsgáltak meg, amelyek 85 százalékban tartalmaztak ilyen anyagokat. A legtöbbet egy szusitálcában találták, de versenyben volt egy spatula és egy gyermeknyaklánc (!) is.

A toxicitási vizsgálatok szerint a fenti anyagokban messze a határérték felett detektált BDE-209 jelű égésgátló vegyület veszélyezteti az élő szervezetek fejlődését, reprodukciós képességét, az endokrin rendszert és az immunrendszert, mindemellett pedig rákkeltő is.

Mik azok az égésgátló anyagok, és hogyan kerülnek ezek a veszélyes vegyületek az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyagokba?

Az égésgátló anyagok alapvetően fontos funkciót látnak el, de nem az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyagoknál, hanem leginkább az elektromos berendezések esetében: késleltetik a műanyag meggyulladását, az égés terjedését, a hőleadást, az égés során keletkező füstgáz mennyiségét.

„Az égésgátlók használata jelentős szerepet játszott a tűzzel kapcsolatos sérülések és halálesetek csökkentésében, ahogyan a műanyagok újrahasznosítása is alapvető fontosságú a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság elérése szempontjából. Az égésgátlókat tartalmazó műanyagokat újrahasznosítják, például a tévék külső burkolatát, így kerülnek élelmiszertároló edényekbe és csomagolásokba” – mondta Heather Stapleton, a Duke Egyetem professzora.

A problémát leegyszerűsítve a Körkörös.hu három olyan fontos megállapítást fogalmaz meg, amelyeket csak egymás mellé vagy mögé rendezve derül ki, hogy ezek a jelenségek így együttesen bizony rendkívül veszélyesek:

-Az első tény, hogy az égésgátlók fontos, az emberek biztonságát és egészségének védelmét jelentő funkciót látnak el – az elektronikai berendezésekben.
-A második alapvetés az, hogy a körkörös gazdaság megvalósulásához óhatatlanul szükséges a műanyagok újrahasznosítása.
-A harmadik pont: a konyhai eszközökben nincs szükség égésgátló anyagok alkalmazására. Már csak azért sem, mert ezek az eszközökből számos vegyület oldódik az élelmiszerekbe, az emberek tehát sokkal nagyobb mértékben kitettek az ezekkel való érintkezésnek, mint az elektronikai eszközök esetében.

A veszélyt tehát egyértelműen a műanyagok nem megfelelő újrahasznosítása jelenti, amelynek hátterében a rossz szabályozás áll.

Hiába születtek ugyanis előremutató lépések annak érdekében, hogy az egyszer használatos műanyagedényeket újrahasznosított anyagokból állítsák elő, ez a törekvés sajnos újabb egészségügyi veszélyeket rejt magában. Az újrahasznosított csomagolóanyagokból ÍGY eddig nem vizsgált vegyületek is az élelmiszerekbe oldódhatnak.

Amint arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk: az újrafeldolgozott műanyagoknak egyrészt sérül a nyomon követhetőségük, másrészt bekerülhetnek közéjük más csomagolóanyagok (pl. tisztítószerek vagy kozmetikumok csomagolási hulladékai), és az is problémát jelenthet, ha az eredetileg élelmiszer-csomagolására szánt palackban más, akár veszélyes anyagot tároltak. Az újrafeldolgozás során a műanyagok magas hőmérsékletnek vannak kitéve, ennek során akár új anyagok is keletkezhetnek.

Vagy éppen olyan vegyületeket tartalmaznak, amely az újrahasznosított műanyag korábbi funkciójában kifejezetten előnyösnek számítottak, az új szerepében azonban veszélyessé válta, ahogy mindezt a Chempshere szaklap tanulmányában bemutatott kutatás sajnos maximális mértékben igazolta.

Mivel a legmagasabb értéket egy szusistálcában találták, fokozottan figyelnünk kell az ételrendeléskor használt műanyagedényekre is, hiszen azokból melegítés, mikrózás során nem csak mikroműanyagok milliárdjai, hanem eddig csak kevésbé ismert káros anyagok is sokkal nagyobb mennyiségben vándorolnak az élelmiszerekbe.