Szabad a tipp: milyen lesz a hazai sportfogadás új korszaka?
A többi V4 ország példája alapján a hazai sportfogadási piac is jelentős szerkezeti átalakulás és egyúttal hatalmas növekedés előtt áll. A már évekkel korábban liberalizált, vagyis az állami monopólium mellett más szereplők számára is megnyitott cseh, lengyel és szlovák piacok vonzó jövőképet jelölnek ki a hazai piac számára. E három országban ugyanis a liberalizáció óta az illegális, vagyis állami hatósági engedéllyel nem rendelkező szerencsejáték-szolgáltatók jelentősen visszaszorultak, az online sportfogadási bevételek aránya mindhárom országban 80% feletti, és a lakosságarányos sportfogadási bevételek is háromszorosan-négyszeresen meghaladják a hazai számokat.
A magyar online sportfogadási piacot a TippmixPro platform 2013-as sikeres debütálása óta a 100 százalékban állami tulajdonban lévő szerencsejáték monopólium határozza meg. Az elmúlt évtized során a hazai sportfogadási piac hatalmas léptékben nőtt: az online fogadásokból származó bevételek összessége (beleértve a legális és az illegális szolgáltatók forgalmát is) az akkori 13 millió euróról indulva tavaly meghaladta a 300 millió eurót. A magyar sportfogadási piac azonban még jelentős növekedési potenciált rejt: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer (474 euró), Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora (323 és 311 euró) volt, mint a legalacsonyabb értéket produkáló Magyarországon (107 euró).
A magyar kormány 2022 februárjában nyújtotta be javaslatát az Európai Bizottsághoz nyílt engedélyezési törvényre, amelyet a törvényhozók 2022 júliusában jóvá is hagytak. Így, ha némi késéssel is, de megnyílik a magyar piac is, ahol jelenleg a fogadási bevételek jókora szeletét, közel egyharmadát hasítják ki az illegális szolgáltatók – igaz, a növekedési dinamikát tekintve elmaradnak a jelenleg egyedüli legális szereplőtől (2012 és 2021 között 11%-os összetett offshore éves növekedési ráta, szemben a Szerencsejáték Zrt. 51%-ot meghaladó éves átlagos növekedésével).
Jól mutatja a hazai piac előtt álló lehetőséget, hogy míg az online sportfogadási bevételek aránya Csehországban 95 százalék, Lengyelországban 86 százalék, Szlovákiában pedig 80 százalék volt, addig Magyarországon az online forgalom aránya a teljes bevételi oldalon belül soha nem volt képes 35 százalék fölé emelkedni. „Részben a legális online fogadási alternatívák hiánya miatt a sportfogadási szolgáltatók egyelőre nem tudtak áttörő sikert elérni a játékosok online térbe szólításában” – véli Bognár Dániel, a Deloitte Magyarország igazgatója, aki szerint ebben óhatatlanul szerepe volt a Szerencsejáték Zrt. rendkívül erős hagyományos fogadási jelenlétének is: Tippmix játékuk Magyarország legnagyobb értékesítési hálózatában érhető el.
Bár egymástól eltérő utat jártak be ezen a téren, de a rajtunk kívüli három V4 ország példája számos következtetésre ad lehetőséget a magyarországi liberalizáció hatásaira vonatkozóan is. „Minél nagyobb az online sportfogadási szegmens szabadságfoka az adott országban, annál magasabb az online fogadások aránya, illetve annál magasabb az egy főre jutó forgalom”– rögzíti Sallai András, a Deloitte Magyarország tanácsadója. Szerinte ez részben azzal magyarázható, hogy az online sportfogadási szegmens liberalizálásával és ezáltal a verseny megteremtésével a játékosokat jobban vonzzák a legális szolgáltatók online sportfogadási szolgáltatásai, mivel több megbízható oldalból választhatnak.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) már évekkel a törvénymódosítás előtt megkezdte az illegális oldalak blokkolását, ugyanakkor ezek a jellemzően EGT tagországban nem bejegyzett szolgáltatók piaci részesedése minimális volt. Kritikus azonban minden nagyobb piaci részesedéssel rendelkező offshore (ugyanakkor az EGT-ben legálisan tevékenykedő) oldal szigorú és hatékony szabályozása, hiszen azáltal, hogy az offshore szolgáltatókat a szürke zóna elhagyására ösztönzik, a helyi hatóságoknak több lehetőségük nyílik a játékosvédelmi szabályok érvényesítésére és az olyan problémák korlátozására, mint a szerencsejáték-függőség vagy a pénzmosás. Kérdés, hogy ezek a szolgáltatók hajlandóak-e vállalni az engedélyeztetéssel járó adminisztrációt és költségeket a piaci részesedésük megtartása érdekében.
A piacok a liberalizáció után számos irányba mozdulhatnak el, olyan tényezők által vezérelve, mint a szabályozás, a digitális érettség, a hazai vagy külföldi piacra lépők, vagy akár a földi piac mérete és a legális online platformok iránti keresletük. A magyar piac jövőjével kapcsolatban néhány kulcsfontosságú kérdés merül fel: Hogyan fogják kezelni a más EGT tagállamban már bejegyzett, magas magyarországi piaci részesedéssel rendelkező offshore szereplőket? További szabályozás nélkül folytathatják-e tevékenységüket? Veszélyben van-e a hagyományos (offline) piac, ha új online piaci szereplők lépnek be a versenybe?
A piac liberalizációjának eredményeképpen a magyar online fogadások aránya szinte biztosan növekedni fog a hagyományos fogadásokkal szemben, de hogy ki lesz az, aki ezeket a bevételeket realizálhatja, az egyelőre rejtély, hiszen van egy speciális feltétel, amit a szomszédos országok példaként állítanak: kivétel nélkül minden offshore oldalt szigorúan és hatékonyan kell szabályozni a legális szereplők védelme érdekében. Az ezekkel az oldalakkal szembeni esetleges szabályozás ismerete nélkül nehéz feltételezni, hogy a piac saját magát kezdi el megtisztítani. „A magyar online sportfogadási piac ezekhez a kulturálisan közeli országokhoz képest még mindig hatalmas potenciállal rendelkezik mind a bővülés, mind a szektor kifehérítése szempontjából – izgalmas idők várnak a szerencsejáték-szolgáltatókra és a játékosokra egyaránt!” – foglalta össze Bognár Dániel.
