Szabados Richárd: Az európai űrtevékenységek körében is a kompetenciák fejlesztése és az ellenállóképesség megerősítése lehet a versenyképesség záloga
2024. 11. 30. 23:00
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára elnökölte a Versenyképességi Tanács űrtevékenységek témakörében 2024. november 29-én Brüsszelben megtartott ülését. A tanácsülésen az európai űrtevékenységek vonatkozásában a tagállamok elfogadták a kompetenciák megerősítéséről szóló következtetéseket, valamint az EU Űrprogramjának időközi értékelését.
Az űrtechnológia gyors fejlődése megköveteli, hogy az Európai Unió biztosítsa autonóm hozzáférését az űrhöz és megerősítse stratégiai autonómiáját. A Galileo és Kopernikusz programok sikerei mellett az új projektek, mint például a GOVSATCOM, alapvető fontosságúak az EU technológiai függetlensége szempontjából.
A küldöttek egyetértettek abban, hogy a megfelelően kidolgozott és végrehajtott űrpolitikai intézkedések stratégiai szerepet játszanak az EU technológiai szuverenitásának biztosításában, az űrinfrastruktúrák ellenálló képességének növelésében és a gazdasági növekedés ösztönzésében.
Az űrágazat hozzájárulása az Unió gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, technológiai és biztonsági célkitűzéseihez jelentős. Az ágazatban tapasztalható hiányosságok kezelése érdekében átfogó megközelítés szükséges, ami magában foglalja a készségfejlesztést, a szabályozási keretek kialakítását és a nemzetközi együttműködés erősítését is annak érdekében, hogy az űrben Európa megőrizze versenyelőnyét és technológiai függetlenségét.
Az ülést értékelve Szabados Richárd megállapította: az űrtechnológia gyors fejlődése és lehetséges alkalmazásai jogi szabályozást igényelnek, így Magyarország támogatja az EU- szintű űrjogi keretetek kialakítását. „Létfontosságú, hogy jogi keretet alakítsunk ki az állami és nem állami szereplők űrbeli tevékenységeinek szabályozására”. Az uniós űrjogi keretek kidolgozására várhatóan a soron következő lengyel elnökség programjának fontos eleme lesz.
A Bitcoin 86 000 dollárra esett – a Digitap ($TAP) visszatérítési kártyája elnyerte a decemberi legjobb kriptós előértékesítés címet
A Bitcoin most pislogott egyet. Hetekig tartó feszültség után visszacsúszott a 86 000 dolláros tartományba, és a hangulat gyorsan megváltozott. A grafikonok ingadozóvá váltak. A bizalom megcsappant. A „vásárolj és várj” típusú befektetők félreálltak. Ez a fajta mozgás mindig előhozza azt a kérdést, amely a ciklus ezen szakaszában rendszeresen felmerül: ha a Bitcoin megtorpan, merre néz a „smart money” (az okos pénz)?
Gyengült a forint szerda estére
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026 lehet az év, amikor a kriptó végleg belép a fősodorba?
A kriptopiac az elmúlt hónapokban látványos visszaesést szenvedett el: az összkapitalizáció október óta 4,2 billió dollárról 2,9 billióra csökkent, ami sok befektetőben újraélesztette a bizonytalanságot. Ugyanakkor 2025-ben több olyan strukturális változás történt, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, és ezek együtt akár megalapozhatják azt, hogy a kriptovaluták 2026-ban valóban kilépjenek a rétegeszköz szerepből.
Biztató jel, de még nem trend - Építőipar
Szeptemberben és októberben látványosan megugrott az építőipar teljesítménye, ám a vállalkozói adatok alapján ez egyelőre még nem trend. A működő cégek száma tovább csökkent, a piac feszes maradt, miközben az egyéni vállalkozóknál egyértelmű átrendeződés indult el.
Modernizáció, tőkebeáramlás és strukturális változások formálják a következő évet
A Colliers közzétette legújabb jelentését „CEE-6: Highlights 2025 & Predictions 2026” címmel, amely áttekintést ad a gazdasági és ingatlanpiaci trendekről Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A tanulmány szerint 2025-ben mérsékelt gazdasági fellendülés, csökkenő infláció és egyre hangsúlyosabb stratégiai fókusz jellemezte a fenntarthatóság területét – miközben az ingatlanpiacokat a modernizáció, az új irodakínálat szűkössége, az erős logisztikai kereslet és a retail parkok folyamatos bővülése határozta meg.
Megérkeztek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés újabb eredményei
Élőhal-kereskedőket, forraltbor-árusokat, őstermelőket, vad- és halfeldogozókat, valamint nagyüzemi és kézműves söröket is ellenőriztek az elmúlt hetekben az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberi által végzett téli szezonális ellenőrzés újabb célterületeinek összesítése, egy-egy kirívó esettől eltekintve, pozitív tapasztalatokat hozott. Egy vadhúsfeldolgozó üzemben 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból és a működését is felfüggesztették. Egy sörben a dobozos termékeknél nem engedélyezett adalékanyagot mutatott ki a Nébih laboratóriuma - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.
A Mol-csoport és a SOCAR szárazföldi kutatási és termelésmegosztási megállapodást írt alá
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
A munkavállalók kevesebb, mint fele kapott bónuszt tavaly
Különösen aktívak a munkavállalók az álláspiacon, döntéseiket továbbra is a fizetések és juttatások mértéke határozza meg leginkább, így fokozott a vállalatokon lévő bérnyomás. Jelenleg minden harmadik dolgozó elgondolkozna a munkahelyváltáson, ha idén nem kapna prémiumot – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Karácsonyi élményajándékozás pörgeti fel az utazási piacot
Az egyre népszerűbb karácsonyi élményajándékozás új lendületet ad az utazási kedvnek. A „télből a nyárba” programok mellett a jövő évi nyaralások és kulturális körutazások előfoglalása is megkezdődik, ahol a korai döntés nem csak kedvezményeket, de jobb helyeket is biztosít a népszerű desztinációk esetében.
Újabb földterületek megvásárlására nyílik lehetőség
A földértékesítési program következő ütemében több mint ezer településen nyílik lehetőség 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földrészlet megvásárlására. A földrészletekre 30 napig, azaz január 16-ig lehet vételi ajánlatot tenni az Agrárminisztérium (AM) Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) felületén - közölte az AM szerdán az MTI-vel.
2025-ben így tanulnak nyelveket a leggyorsabban fejlődők
A nyelvtanulás 2025-re végleg maga mögött hagyta a kizárólag tankönyv-alapú, frontális oktatást. A leggyorsabban fejlődő tanulók már pontosan tudják, hogy a siker nem a bemagolt nyelvtani szabályokon, hanem a tudatos módszerválasztáson és az aktív részvételen múlik. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a nyelv ne tantárgy legyen, hanem élő eszköz, amelyet a tanuló magabiztosan használ a mindennapokban, akár munkáról, utazásról vagy személyes kapcsolatokról van szó.
Februártól 300.000 Ft készpénz vehető fel ingyenesen havonta
Kihirdették a vonatkozó jogszabályt, így most már biztos, hogy februártól az eddigi duplájára, havi 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál.
Kötéltánc a bizonytalanság felett, új korszakban a Kockázatkezelési vezetők – megjelent a KPMG CRO-reportja
Az idei KPMG Summiton került publikálásra az ötödik KPMG CRO Report, amelyben a pénzügyi szektor kockázatkezelési vezetői számoltak be arról, hogyan látják és piaci trendeket és az aktuális kihívásokat. Idén a felmérésben közel 30 kockázatkezelési vezető (CRO) vett részt, három szektorból (bank, alapkezelő és biztosító), kérdőíves, illetve személyes interjú formájában. A november 27-én rendezett KPMG Summiton Szalai Péter, a vállalat kockázatkezelési tanácsadás területének vezetője és számos meghívott szakértő – többek között Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató; Szemerkényi Réka, Magyarország volt washingtoni nagykövete és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter – elemezték a kutatás eredményeit és a kockázatkezelés legnagyobb kihívásait.
