Számos új pályázat megjelentetését tervezi az agrártárca idén

Az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára közölte, hogy kiemelt jelentőségűnek tekintik a következő időszakban a kertészeteket és a kárenyhítést, továbbá jelentős összegek jutnak a fiatal gazdálkodók, az infrastruktúrafejlesztés, valamint a mezőgazdasági együttműködések ösztönzésére.

Az agrárium és a feldolgozóipar fejlesztési beruházásai tavaly több mint 730 milliárd forintot kaptak, az összeg az idei első negyedév kifizetéseit is hozzászámolva meghaladhatja az 1000 milliárd forintot.

Hozzátette, hogy tavaly az agrártárca 30 pályázatra majdnem 80 ezer támogatási kérelmet fogadott, a gazdák több mint 1500 milliárd forint támogatáshoz jutottak, emellett sokat segítettek nekik a kihívások leküzdésében a hitelmoratóriumok, krízistámogatások is.

A forrásoknak köszönhetően Magyarországon az agrárium "egyértelműen fejlődési pályára állt", az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerszuverenitás megerősödött. A pályázati háttér továbbra is stabil támasza a termelőknek, akik a pályázati érdeklődések alapján bíznak a kormányzati intézkedésekben - fogalmazott.

Viski József szerint a fejlesztésekre ma különösen nagy szükség van, hiszen ez jelenti a továbblépést a jövő felé.

Magyarországon minden adott a 21. századi termeléshez, a korszerű precíziós gazdálkodáshoz, de a növényeket és az állatokat fenyegető járványok, az időjárási szélsőségek és a piaci kilengések közepette a korszerű technológiák nélkülözhetetlenek.

A kormány ezért is áll ki határozottan a kétpilléres, vagyis a fejlesztési forrásokat is tartalmazó uniós agrárpolitika mellett, emellett elítéli a magyar érdekeket veszélyeztető szabadkereskedelmi megállapodásokat - mondta az államtitkár, aki abban bízik, hogy a gazdatüntetéseknek lesz hatásuk, és az "Európai Bizottság" ezek hatására "előnyös döntést" fog hozni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint 2026 nehéz év lesz, hiszen a mezőgazdaság állandó kihívásai mellett azzal is szembe kell nézni, hogy a brüsszeli döntések veszélyeztetik az európai agrárium jövőjét.

A gazdáknak megvan a tudásuk az élelmiszerszükséglet előállítására, de a támogatásokra szükségük van ahhoz, hogy fenntartható módon tudjanak termelni - mondta Papp Zsolt György.

A Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem (MATE) rektora úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaság ma már nem sodródik, hanem tartja az irányt, de ha versenyben akar maradni, akkor a tudásalapú működésre kell összpontosítania. Nem az a legnagyobb kérdés többé, hogy van-e föld és gép, hanem az, hogy sikerül-e ezekhez jövőálló tudást társítani - fogalmazott Gyuricza Csaba, aki szerint "a technológiát értékké az ember formálja a szaktudásával", ezért a szellemi erőforrások fejlesztése a legfontosabb a szakképzéstől kezdődően a felsőoktatáson át a gyakorlati alkalmazásig.

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója az Agromashexpo jelentőségét abban látja, hogy a szakmai seregszemlén túl üzleti lehetőségeket mutat a résztvevőknek, ezzel új döntések és partnerségek létrejöttét segíti elő.

A piaci viszonyok és az időjárási körülmények nem kegyelmeznek, ezért a mezőgazdaságban csak az lehet sikeres, aki rendszerben gondolkodik, és felismeri, hogy a modern gép nemcsak acél, hanem szoftver, szenzor, adatszolgáltató és hálózat is egyben - tette hozzá.

A kiállítás szervezőinek képviseletében a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSz) elnöke kiemelte, hogy a rendezvényük az elsők között mutatja be Európában a legújabb fejlesztéseket.

Harsányi Zsolt hozzátette, hogy az utánpótlásképzés ösztönzése érdekében 3500 diáknak ingyenes belépést és utaztatási támogatást kínálnak.