Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni - írták.

Hozzátették: Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14 százalékkal, napraforgónál 9 százalékkal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében hektáronként 6,77 tonnára, napraforgó esetében 2,73 tonnára módosították a korábbi 7,47 tonnás, illetve 3,01 tonnás előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15 százalékkal (5,37 tonna hektáronként), a napraforgóét 7 százalékkal (2,17 tonna hektáronként), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10 százalékkal (4,55 tonna hektáronként), a napraforgóét 6 százalékkal (1,95 tonna hektároként) csökkentették.

Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4 százalékos (7,24 tonna hektáronként), a napraforgó esetében 5 százalékos (2,09 tonna hektáronként) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20 és 30 százalék között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4 százalék körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harmincnapos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70 millimétert, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 millimétert mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség - olvasható a közleményben.