Száz éves papírgyár a városban – Csepel sétálóutcájába költözött a magyar papíripar helyi fellegvárának történelme
1923-ban kezdte meg a termelést a Duna-parton a Csepeli Papírgyár, amely nemcsak az iparág egyik közép-európai bölcsője, de legfontosabb bázisa is lett Magyarországon. A létesítmény első papírgépe hullámalappapírt állított elő, ami már akkor is népszerű alapanyaga volt csomagolószereknek, és a boltok polcain ma is naponta találkozunk vele. Az immár Dunapack Packaging Kft. néven működő üzem azóta is aktívan termel, igaz, már nem alappapírt gyárt, hanem az abból készülő környezetbarát csomagolási megoldások előállításával szolgálja a magyar gazdaságot.
A jeles évforduló alkalmából szabadtéri kiállítás nyílt Csepel központjában, a Karácsony Sándor sétányon, ahol az érdeklődők 5 tabló 15 fotóján keresztül ismerhetik a gyár évszázados történelmének mérföldköveit, és végigkövethetik az itt dolgozók életét a megannyi jelentős változás során.
Csepeli családok nemzedékeinek munkahelye
A kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, aki rámutatott: a vállalkozás csepeli családok számos nemzedékének biztosított munkát, megélhetést. „Köszönöm a Dunapack vezetőinek, hogy tovább vitték ezt az örökséget, és hogy ezzel a nagyszerű kiállítással hozzájárultak Csepel jó hírnevének öregbítéséhez!” – írta közösségi oldalán a kerület vezetője.
„Gyárunk sikere azoknak a csepelieknek köszönhető, akik itt dolgoztak és éltek – mondta el a kiállítás megnyitóján Kurgyis Illés, a Dunapack termelési igazgatója. – Ők nem csak a képességeikkel járultak hozzá a sikerhez, hanem sokszor az életüket is a gyárnak szentelték, felismerve, hogy a szakértelem, az innováció és a legmodernebb technológia az eredményeink sarokkövei. Az ő elhivatottságuk és szorgalmuk formálta a gyár történetét, és ezek az értékek továbbra is vezérlő elveink maradnak.”
A II. világháborút és az államosítást követő évtizedekben a Csepeli Papírgyár történetét olyan mérföldkövek jellemezték, mint az 1966-ban átadott új finn, szintén hullámalappapírt előállító papírgép, amely hazánkban először korszerű automatikus vezérléssel működött. A hullámtermékek népszerűsége a rendszerváltás után is tovább ívelt felfelé: a privatizációt követően az új tulajdonoson, az osztrák hátterű Prinzhorn Csoporton keresztül még több piac nyílt meg az immár Dunapack néven működő csepeli gyár előtt. A vállalatcsoport a korszerűsített technológiát ötvözte a magyar szakemberek kimagasló tudásával, így a csepeli leánycég ma is az ország és a régió vezető szereplője.
Kiemelkedő eredmények a fenntarthatóság terén
Az elmúlt évszázadban a csepeli gyár nemcsak a termelésben, hanem a fenntarthatóság terén is kiemelkedő eredményeket ért el. A hullámpapír ma az egyik legfenntarthatóbb csomagolóanyag: 90%-ban újrafeldolgozott anyagokból készül, és ugyanekkora arányban újra is hasznosítják.
„Az utóbbi évtizedek markáns változása a körforgásos gazdaság elterjedése volt, amelynek lényege, hogy a kitermelt nyersanyagok, például faanyag, minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a felhasznált természeti erőforrások mennyiségét” – mondta el Szőnyi Zoltán, a gyár kereskedelmi igazgatója. – Csepelen már a ’80-as évek óta használnak hulladékpapírt. Iparágunk termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások, ezzel nagyban hozzájárulnak Magyarország természeti értékeinek megőrzéséhez. Mindebben Csepel is fontos szerepet játszik, így nemcsak patinás gyár, hanem az ország zöld gazdaságának egyik motorja is.”
A kiállítás november 5-ig lesz látható, ezután továbbköltözik az ország különböző pontjaira.