Százéves a szentesi iparszerű baromfifeldolgozás
Farkas Sándor köszöntőjében a baromfiágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Más állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan a baromfiágazatot is alaposan próbára tette és teszi az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak drasztikus emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet. Mindemellett a hazai hústermelés felét a baromfiágazat adja. A baromfihús Magyarország harmadik legnagyobb exportcikke. Az ágazat foglalkoztatási képessége is igen jelentős, több tízezer ember számára nyújt biztos megélhetést - fogalmazott az államtitkár.
Szentes és a baromfiágazat közös története száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor 1922-ben a szabadkai Hartmann és Chonen (Konen) cég közreműködésével megalapították az Élelmiszer-kiviteli Rt.-t, amely az első nagyvállalat volt a településen, és amely a baromfiágazat teljes vertikumát a tenyésztést, felvásárlást és feldolgozást is magába foglalta - utalt a kezdetekre Farkas Sándor. A magyar baromfiipar a két világháború között az ország egyik legjelentősebb iparává nőtte ki magát. Bár az 1945 utáni viharos évek a szentesi üzemet is megviselték, igazi változás és fellendülés csak 1956 után indult, amikor az ország vezetése a nehéziparon kívül más szektoroknak is jelentős állami támogatást juttatott. Az 1970-80-as években a kereslet jelentős növekedése beruházások és fejlesztések sorát indította el és a 80-as évek végére érte el a vállalat termelési csúcsát. A rendszerváltoztatást követő bizonytalan évek után a Hungerit Zrt. mára Magyarország legjelentősebb baromfifeldolgozó üzemévé vált - hangzott el a rövid cégtörténet.
Az államtitkár kitért a baromfiágazat támogatására, mint fogalmazott, a termeléstől a feldolgozásig számos lehetőséggel segíti a kormány a fejlődést, a magasabb hozzáadott érték előállítását. Támogatási konstrukciókat dolgoztak ki az állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére, az állatjóléti többletkötelezettségek ellentételezésére, de az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítik. A Vidékfejlesztési Programból a baromfitartók több mint 170 milliárd forint támogatást nyertek el telephelyeik fejlesztésére és 650-nél is több projekt részesült eddig támogatásban. A 2022 utáni időszakban a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv válik a támogatási rendszer alapjává, ebben továbbra is fenntartjuk az állattenyésztés kiemelt támogatását, így a baromfiágazatét is - mondta el Farkas Sándor.
Az államtitkár alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a hazai fogyasztók itthon termelt élelmiszereket vásároljanak. A hazai termékek hazai alapanyagokra építenek, hazai munkahelyeket jelentenek, és a fogyasztók jobban is bíznak az itthon előállított élelmiszerekben, a mögöttük lévő hatósági ellenőrzés jelenti az ehhez szükséges bizalmi tőkét - fogalmazott Farkas Sándor az AM közleménye szerint.
