Tavaly május óta először csökkent a háromhavi munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma 229 ezer fő volt a vizsgált három hónap átlagában, egy év alatt 30 ezer fős a növekmény, míg a megelőző három hónaphoz képest 3 ezer fővel csökkent a számuk. A nemzetközi módszertan szerint számított munkanélküliségi ráta január-március között 4,6%-ot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 4,1%-kal, a megelőző három hónaphoz képest is 0,2 százalékponttal magasabb értéket közöltek.
Az NFSZ nyilvántartásában 236,1 ezer regisztrált álláskereső szerepelt márciusban, 7,7 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők száma egy év alatt 3,2%-kal csökkent, egy hónap alatt pedig 0,3%-kal bővült. Az üres álláshelyek száma (negyedéves adatközlések) 2023. IV. negyedév végén 74 450 volt, közel 8,5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és a tavalyi harmadik negyedévhez képest is 4,1 ezer feletti volt a mérséklődés.
Kilátások
A munkaerőpiac feszességének korábban látott oldódása a mai adattal mintha lassulni látszana. A foglalkoztatottság növekedése kitart, miközben a munkanélküliségi ráta csökkenésnek indult, mivel a háromhavi átlagos adat visszatért a januári 4,6 százalékra. Ez ugyan elmarad az általunk várt, 4,5 százalékos értéktől, ugyanakkor amellett, hogy csökkenést jelent (amire utoljára tavaly májusban láttunk példát), a márciusi egyhavi adatnál már csak 4,4 százalékot látunk. Azaz joggal lehet arra számítani, hogy a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában.
Továbbra is kedvező fejlemény, hogy az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns. Mindez a foglalkoztatottak bővülése és a népesség kismértékű csökkenése mellett a munkanélküliek számának emelkedésében csapódik le éves összehasonlításban. Ugyanakkor utóbbiak körében éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának a lelassulására, megállására utal.
A fentiek mellett ugyanakkor elég valószínű, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet: a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi hónapokban azonban ez megfordul. A szezonalitásnak a munkanélküliségi ráta további csökkenésében is bizonyára lesz még szerepe. Az év második felében azonban egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4%-os szint alá.
A munkaerőpiac elmúlt egy évben látott oldódása mellett továbbra is feszesnek tekinthető, a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze. Erre a mai adat is ráerősít, mivel a korábbi oldódás megállására utal. Ahogy az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebbé válhat, úgy jelenthet ez nyomást az inflációra, amelynek éves értéke amúgy is emelkedhet a bázishatás és a nagyon magas reálbérnövekedés miatt. Emiatt különösen fontos lenne, hogy a vállalatok erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósítsanak meg olyan, elsősorban tőkeintenzív beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg.
