Tavaly megpihentek a lakásépítők
Rendkívüli évet zárt az új lakások magyarországi piaca 2021-ben, a lakásátadások száma több év után először csökkent, miközben fokozódott a lakásépítési kedv - derül ki az ingatlan.com legújabb, hivatalos adatokat feldolgozó elemzéséből, amely több mint 10 ezer hirdetés adatai alapján bemutatja azt is, hogy február végén mennyiért kínálták eladásra az új lakásokat.
Kevesebb lakás, sokkal több engedély
A múlt évben összesen 19 898 lakást vettek használatba országszerte, ez 29 százalékos csökkenést jelent a 2020-as szinthez képest, 2015 óta először következett be csökkenés. Bár az átadott lakások száma mérséklődött, a lakásépítési kedv felfutott, összesen 29 941 engedélyt adtak ki 2021-ben, ami 33 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Tavaly azért épülhetett kevesebb lakás, mert a szigorúbb energetikai szabályozások tervezett, de elhalasztott határideje miatt sok építtető már 2020-ban befejezte a megkezdett lakásépítéseket. Az új lakások piacán látható bővülést az is visszafogta, hogy a múlt év során emelkedtek az alapanyagárak.” Hozzátette, hogy a múlt év elején a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, valamint a járvány legsúlyosabb időszakából elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően nőtt tavaly a lakásépítési kedv, amelynek további lökést adott a tavaly októberben elindult zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes kamatozású lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos lakóingatlanok építésére, vásárlására. Az adatoka értékelve Balogh László közölte azt is, hogy a 2021-es adatokból látható, a saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34 százalékra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké pedig 53-ról 60 százalék fölé nőtt 2020-hoz képest. A használatba vett új lakások átlagos alapterülete 7,3 négyzetméterrel 90,7 négyzetméterre csökkent egy év alatt. Mindkét változás az ingatlan.com szakértője szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy a többlakásos épületek, azaz a társasházak szerepe nőtt a piacon.
Hova jutottak az árak a különböző nagyvárosokban?
Az ingatlan.com a múlt évi adatok értékelése mellett megvizsgálta azt is, hogy február végén mennyiért kínálták eladásra az új lakásokat az országban. Budapesten az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot. A 1,048 milliós átlagár 17 százalékos drágulásnak felel meg 2020 februárjához képest.
“A fővároson kívüli piacot nézve a megyeszékhelyeken beszélhetünk jelentősebb újlakás-kínálatról. Ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár egy év alatt több mint 16 százalékkal 663 ezer forintra nőtt, de az országon belül komoly eltérések vannak” - mondta Balogh László. Példaként említette, hogy Debrecenben például 800 ezer forint fölé ment az átlagos négyzetméterár, Győrben 703 ezer forintot tett ki. Székesfehérváron 700 ezer forint alatt maradt. Kecskeméten 554 ezer forintos áron szerepeltek az új lakások, de Nyíregyházán 500 ezer forint alatti árszint volt februárban. Az szóban forgó városokban kialakult négyzetméterár éves szinten 5-36 százalékos emelkedést jelent éves szinten.
