Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

A Blochamps Capital friss elemzése szerint ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Karagich István, Magyarország piacvezető privátbanki tanácsadó cégének ügyvezetője figyelmeztet: ha bevezetnék a vagyonadót és azt 1 milliárd forintnál húznák meg, az jó eséllyel a most keringő tervekhez képest jóval szerényebb mértékben növelné az állam bevételeit, miközben egyes vagyonhányadok gyors külföldre települését, a vállalkozások profit visszafogását indítaná el.

A több tíz, esetleg százmilliárd forintos vagyonnal bíró szupergazdagoknak szinte biztos lesz pénzük arra, hogy jogászokkal és konstrukciókkal megkerüljék a szabályokat. Ha 1 milliárdnál húzunk vonalat, az üzenet a feltörekvő középosztálynak szól: rossz helyen gyarapodtál – ebből pedig nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz – mondta a Blochamps ügyvezetője. Karagich István szerint ráadásul nehéz reálisan értékelni a céges vagyonelemeket – jó példa erre, hogy a Magyar Nemzeti Bank háztartások pénzügyi vagyonáról szóló jelentésében szereplő „részesedések nem pénzügyi vállalatokban” soron tartott nagyjából 30 százaléknyi, 37.000 milliárd forintos vagyonelem állandóan a kritikák össztűzében áll, mondván: a cégek értékét a piac alakíthatja csak ki. Minden érintett esetében az összes vagyonelemet transzparensen beértékelni, felmérhetetlen állami feladat- és kapacitásigénnyel jár.

A szakértő szerint ráadásul látni kell, hogy a milliárdos státusz értéke az inflációs években erősen átértékelődött. „Ahogy ma legyintünk arra, hogy valaki milliomos – hiszen alig több, mint két havi átlagbér és 2,5 hónapnyi medián nettó bér elég hozzá –, ugyanígy ma a vállalkozói szférában milliárdosnak lenni sem jelent akkora különlegességet, mint tíz éve – mondta Karagich István.

A Blochamps adatai szerint a 400 millió forint feletti klasszikus pénzügyi vagyonnal bíró gazdagok köre 2020 és 2025 között nagyjából 10.000 fővel bővült, nagyobbat ugorva, mint a megelőző 15 évben együttvéve.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2020–tól visszatérő infláció több mint 30 százalékkal, 681 millió akkori forintra csökkentette a mai 1 milliárd forint reálértékét, míg 2010-hez képest gyakorlatilag feleződött egy ekkora vagyon a vásárlóereje, 2010-es bázison számolva a mai 1 milliárd forint mindössze 542 millió forintot ér.

A politika természetesen népszerű szlogenekkel operálhat, de látni kell, hogy a vagyonadó most köztudatba került koncepciója és főleg annak többször igazított mértéke épp a nagyon hiányzó felső-középosztálytól veszi el megerősödés vágyát – minek törjék magukat, fejlesszék cégeiket, ha ezzel különadót kapnak a nyakukba? A Blochamps szakértője szerint a jelen körülmények közül 1 milliárd forint környéki pénzügyi erővel bírók esetében nem szankcionálni, hanem maradásra csábítani kell a vagyont. 

Ha ez nem így lesz, menthetetlenül tovább erősödik a magyar társadalom legfelső decilisének a polarizálódása: lesz egy néhány ezer fős, olyan jogi, adózási apparátust megmozgatni tudó elitünk, amely érdemben mérsékelni tudja az adóterheiket, illetve a néhány tízezres érintett másik oldal, tele adóelkerülésre ösztönzött középvállalkozókkal – vélekedett Karagich István.

A Blochamps szakembere szerint nem véletlen, hogy nemzetközi példák sora bizonyítja, a könnyen kijátszható általános vagyonadó, s így messze nem a legalkalmasabb – éppen ezért nemzetközileg is ritkán bevetett – eszköz az érintettek megadóztatására. „Álláspontunk szerint a fő ellenérv az általános vagyonadó koncepcióval szemben nem feltétlenül az, hogy kellő céges és adóstruktúrákkal számos módon elkerülhető, hanem, hogy önmagában gazdaságilag destruktív, demagóg, adófilozófiailag káros, értelmetlen. 

Ráadásul nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy ahol bevezették a remélt céljait tartósan soha, sehol nem érte el. A tőkeadóztatás, az örökösödési adó, a tőkejövedelmek adói, és a progresszív jövedelemadó kombinációja sokkal értelmesebb és igazságosabb kombináció, ám ennek mértékét is jól kell belőni, hogy a valóban dúsgazdagokat és ne a feltörekvő középosztályt tántorítsa el a magyarországi befektetésektől.” – összegezte Karagich.

A rendszerváltással egyidőben világszerte tucatnyi fejlett ország vezetett be vagyonadót: Latin-Amerikában különösen nagy reneszánsza volt az adónemnek, Argentínában, Bolíviában, Chilében és Kolumbiában is bevezették valamilyen formáját. Ám a vagyonosok reakcióinak gazdasági hatásai, a vagyonfeltárásban és az adóbeszedésben érintett állami apparátus költségigénye és vártnál szerényebb bevételek okán rövid regnálást követően kiábrándultan vezette ki számos ország. Ez történt Ausztriában 1994-ben, Németországban 1997-ben, Svédországban pedig 2007-ben. Franciaországban a rövid időre bevezetett, csak a legvagyonosabbakat célzó különadó is lavinaszerű reakciókat váltott ki, 2018-ban ki is vezették, mára Norvégia, Spanyolország és Svájc vet ki még mindig részleges adót a nettó vagyonra, Spanyolországban például a 3 millió euró feletti vagyonokra 1,7%-os; a 10 millió euró felettiekre pedig 3,5 százalékos adókulcs vonatkozik.