Tízből csak három magyar képes felismerni egy online csalási kísérletet

A kiberbűnözés mára igen jó üzletté vált, ezért az ellenállóképesség immár kritikus fontosságú. 2025-ben az igazolt veszteség világszinten 21 milliárd dollárra tehető, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az incidensek jelentős részét azonban be sem jelentik a károsultak - mondta el a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója a felmérést ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón.

Wittinghoff Dániel hangsúlyozta, a kiberbűnözés ma már szervezett tevékenység, sokszor cégszerűen működik, miközben a támadási kapacitás szinte végtelenné vált a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedésével. Minimális tárgyi tudással bárki hozzájuthat a kiberbűnözésehez szükséges eszközökhöz.
Kiemelte: a digitális ökoszisztéma minden szereplőjének felelőssége, hogy védje saját magát és hogy keresse a kibervédelmet hatékonyabbá tevő együttműködéseket.

Wittinghoff Dániel kitért arra is, hogy a hazai kis- és középvállalkozások többsége nem foglalkozik kibervédelemmel, amíg komolyabb kár nem éri őket. Noha a felmérések szerint a legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó adathalászat (phising) a magyar cégek működése során is mindennapos jelenség, a legtöbb helyen mégsincs ellene rendszerszintű védelem.

A Cyber Islands a 18-65 év között magyar lakosság körében, 1000 fős bevonásával végzett kiberbiztonsági kutatást. Felmérésükből az derült ki, hogy a magyarok 82 százaléka felkészültnek érzi magát a digitális csalásokkal szemben, ám az elméleti teszt alapján valójában 40 százalékuk "digitálisan éretlen".

A tudás és a cselekvés közötti jelentős a szakadék: még azok is hibáznak a csalások felismerésénél, akik elméletben felkészültek. A kitöltők harmada képtelen volt felismerni csaló üzeneteket a gyakorlatban a leggyakoribb csalási szcenáriókban - összegzett Wittinghoff Dániel.

Csertán Ákos, a Cyber Islands társalapítója elmondta, kutatásuk egy önbevallásos kérdőívből és egy elméleti tesztből állt, és az alapvető digitális képességekkel már rendelkező, internetet használó lakosságra reprezentatív.

A digitálisan éretlenek (akik egyszerű kérdésekre sem tudtak helyes választ adni) aránya 40 százalék volt, közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja 29 százalékot tett ki.

A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem a túlzott magabiztosság miatt, az ismeretlen fenyegetési technikák ellen ugyanis a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet - figyelmeztetett a szakember.

A viszonylag jobban - bár még mindig nem eléggé - ismert csalási formák közé sorolta a hamis szolgáltatói értesítéseket, munkaajánlatokat, privát üzeneteket, csomagküldést, online piactéri csalásokat, rámutatva: a kitöltők negyede még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt.

Kevésbé ismert csalási formáknak bizonyultak a hamis weboldalak és a mesterséges intelligencia által generált hírek, a legutóbbi típusnál csak a kitöltők negyede ismerte fel a hamis tartalmakat.

A legtipikusabb magabiztos-alacsony tudású felhasználók a 18-29 év közötti, falvakban élő, alacsony végzettségű nők - számolt be a kutatás eredményeiről Csertán Ákos.

Wittinghoff Dániel elmondta, a Cyber Islands - a Mastercard szakmai támogatásával - elkészítette azt az iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutatót, amely gyakorlati segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kiberbiztonsági kockázatok hatékony kommunikációjához. A kiberbizonsági playbook a https://www.cyberislands.org/integralt-kiberedukacios-keretrendszer linken érhető el.