Több fontos élelmiszer is jelentősen olcsóbb lett egy év alatt
Az élelmiszer-infláció legutóbb 2021 szeptemberében, októberében volt hasonlóan alacsony, mint decemberben. 2022 decemberében pedig még 44,8 százalék volt a drágulás éves alapú mértéke. „Bár egy bolti bevásárlás összességében többe került 2023 utolsó hónapjában, mint egy évvel korábban, a kosárban lévő termékek közül azonban több is érezhető mértékben olcsóbb lett” – mondta Héjja Csaba szenior elemző, hozzátéve, hogy az elmúlt két évben tapasztalt áremelések sok esetben árcsökkenésbe fordultak át. Az élelmiszerek novemberhez képest 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak.
„Tizenöt fontos termékkategória esetében is árcsökkenést láthattunk 2022 decemberéhez viszonyítva, 3-5 százalékkal lett olcsóbb például az étolaj és baromfihús, 6 százalékkal a kenyér, 11 százalékkal a száraztészta. A tejtermékek (vaj, sajt) esetében 12-15 százalékos árcsökkenésről beszélhetünk, a tojás mondhatni a rekorder, több mint 18 százalékkal csökkent az ára.” A bank elemzői ehhez kapcsolódóan kiemelték, hogy a felsorolt termékek közül több árstopos volt, tehát némelyikük a 2021 októberi szinten rögzített árhoz képest lett olcsóbb 2023 decemberére. „A főbb élelmiszerek közül – az előző hónapok tendenciáihoz hasonlóan – egyedül a magas feldolgozottságú élelmiszerek, valamint a szezonáras zöldség-gyümölcs termékek árában láthattunk csak áremelkedést” – mutatott rá Héjja Csaba. Hozzáfűzte, 2023 végére nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ténylegesen csökkentek az árak, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) árindexe 2021 év eleji szintre csökkent.
A 2024 elején várható tendenciákkal kapcsolatban az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői emlékeztettek arra, hogy az első negyedévben – ahogy lényegében minden évben – előfordulhat emelkedés a bolti élelmiszerárakban, de a mezőgazdasági és élelmiszeripari árak ez ellen hatnak. 2023-ban a mezőgazdasági termelői árak 15 százalékkal, az élelmiszeripari termelői árak 6 százalékkal lettek alacsonyabbak. „Ez inkább árcsökkenést vetíthetne előre, de fontos kiemelni: ahhoz, hogy az élelmiszer a hűtőbe kerüljön a háztartásokban, nemcsak mezőgazdaságialapanyag- és élelmiszeripari feldolgozás szükséges. Szállítani, hűteni, tárolni, értékesíteni kell a termékeket. E költségek, valamint az adóterhek emelkedése pedig ellensúlyozza az alapanyagok árcsökkenését” – magyarázta Héjja Csaba.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői szerint összességében kedvezőbb folyamatok várhatók 2024-ben az élelmiszerek árazásában. „A termőföldtől az asztalig vizsgálva az ágazatot jelenleg azt mondhatjuk, hogy két év után először a fogyasztók helyzete lesz kedvezőbb, a termelőké és a kereskedőké pedig némileg kedvezőtlenebb. Amennyiben az energiapiacon és a munkaerőpiacon nem következik be negatív fordulat, úgy 2024-ben várhatóan nem lesz magasabb az élelmiszer-infláció 5-6 százaléknál. „Ez is a vásárlóerő reálbérek erősödése melletti helyreállását támogatja.”
