Többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere

A központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el. Tavaly januárban 198,8 milliárd forint volt a központi alrendszer többlete.

Az idei évre 3152,7 milliárd forint deficitet irányzott elő a törvény a tavalyi 5101,5 milliárd forinttal szemben. A költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A kormány azonban - mivel a magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban - ezt 4,9 százalékra csökkentette. Ennek érdekében mintegy 755 milliárd forintnyi beruházást ütemeztek át, így az ország a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára - jelezte a minisztérium tájékoztatója.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron január végéig 6,6 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 0,3 százaléka. Az uniós programok kiadásaira január végéig 420,4 milliárd forintot fizettek ki, az előirányzott 3001,2 milliárd forint 14,0 százalékát. A kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták.

Januárban az általános forgalmi adóból 751,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 167,0 milliárd forinttal, 28,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel januárban 100,0 milliárd forintot tett ki, 7,4 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A személyi jövedelemadóból származó bevétel januárban 269,8 milliárd forint volt, 2,6 milliárd forinttal, 1,0 százalékkal több az egy évvel korábbi összegnél. A társadalombiztosítási alapok bevételei 663,2 milliárd forintot tettek ki, 355,5 milliárd a nyugdíjalapba, 307 milliárd az egészségbiztosítási alapba folyt be, amiből 103,0 milliárd költségvetési hozzájárulás volt.

A kiadások között a költségvetési szerveknél 343,3 milliárd forint jelent meg januárban, 102,2 milliárd forinttal 22,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A magyarázat részben az, hogy a felsőoktatási intézmények jelentős része idén már teljes évben alapítványi formában működik, így a finanszírozásuk a fejezeti kezelésű előirányzatokból történik, ahol 70,7 milliárd forintot tett ki a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása. Lakástámogatásokra 51,5 milliárd forintot a fordított a költségvetés, 29,4 milliárd forinttal több a tavaly januárinál.

A Nemzeti család- és szociálpolitikai alapból 91,9 milliárd forintot fizettek ki, ami 35,5 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, mivel a februárban fizetendő családtámogatásokat (családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás) előrehozva, február 1-jén fizették ki, így az utalások elindítására már január végén sor került.

A januári nyugdíjkiadás 336,5 milliárd forint volt, 21,1 milliárd forinttal haladta meg az előző év januárit. A kifizetések tartalmazzák a tavaly a magasabb inflációs hatás miatt két részletben végrehajtott 1,8 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, valamint az idén év elején végrehajtott 5,0 százalékos nyugdíjemelés összegét is.

Egészségbiztosítási alap januári kifizetései 292,30 milliárd forintot tettek ki, amiből a gyógyító-megelőző ellátásra kifizetett 167,3 milliárd forint 30 milliárddal nőtt az orvosok béremelése miatt. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 35,7 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 19,4 milliárd forinttal lett több az előző évinél, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával és az előző évitől különböző finanszírozási szerkezettel magyaráz a Pénzügyminisztérium jelentése.

A központi költségvetés adóssága januárban 59,8 milliárd forinttal 40 637 milliárd forintra csökkent. A költségvetési hiányt finanszírozó nettó forintkibocsátás 201,2 milliárd forint volt, a nettó devizakibocsátás pedig 23,1 milliárd forinttal növelte az adósságot. A forint erősödése az elmúlt év végéhez képest 247,7 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét, amely 8170,5 milliárd forinton állt január végén, ami a teljes adósság 20,11 százalékának felel meg.