Töretlen a lakosság bizalma az állampapírok iránt
2025. 04. 09. 19:00
Töretlen a lakosság bizalma az állampapírok iránt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) negyedéves jelentésének számai és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatfizetések hatásától megszűrt adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság februárban - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.
A februári jelentős kamatkifizetések torzítottak az adatokon. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai - írták.
Az MNB napokban megjelent februári adatai szerint piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség, míg a tranzakciók 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt.
Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban.
Az ÁKK magyarázata szerint a látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 480 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg, jelentős mértékben torzítva az adatokat.
Vagyis az, hogy 337 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy közel 150 milliárd forint jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon.
Közleményében az MNB is kiemeli, hogy "a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett" februárban - tette hozzá az ÁKK.
Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta,
március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások.
Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.
Jól látszik, hogy a lakossági befektetők körében egy portfólió-átrendeződés történt, aminek hatására a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) aránya a lakossági állampapírok között 59 százalékról 47 százalékra csökkent, ugyanakkor a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19 százalékról 32 százalékra emelkedett.
Emellett az első negyedévben a befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett - írta az ÁKK.
A Bitcoin 86 000 dollárra esett – a Digitap ($TAP) visszatérítési kártyája elnyerte a decemberi legjobb kriptós előértékesítés címet
A Bitcoin most pislogott egyet. Hetekig tartó feszültség után visszacsúszott a 86 000 dolláros tartományba, és a hangulat gyorsan megváltozott. A grafikonok ingadozóvá váltak. A bizalom megcsappant. A „vásárolj és várj” típusú befektetők félreálltak. Ez a fajta mozgás mindig előhozza azt a kérdést, amely a ciklus ezen szakaszában rendszeresen felmerül: ha a Bitcoin megtorpan, merre néz a „smart money” (az okos pénz)?
Gyengült a forint szerda estére
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026 lehet az év, amikor a kriptó végleg belép a fősodorba?
A kriptopiac az elmúlt hónapokban látványos visszaesést szenvedett el: az összkapitalizáció október óta 4,2 billió dollárról 2,9 billióra csökkent, ami sok befektetőben újraélesztette a bizonytalanságot. Ugyanakkor 2025-ben több olyan strukturális változás történt, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, és ezek együtt akár megalapozhatják azt, hogy a kriptovaluták 2026-ban valóban kilépjenek a rétegeszköz szerepből.
Biztató jel, de még nem trend - Építőipar
Szeptemberben és októberben látványosan megugrott az építőipar teljesítménye, ám a vállalkozói adatok alapján ez egyelőre még nem trend. A működő cégek száma tovább csökkent, a piac feszes maradt, miközben az egyéni vállalkozóknál egyértelmű átrendeződés indult el.
Modernizáció, tőkebeáramlás és strukturális változások formálják a következő évet
A Colliers közzétette legújabb jelentését „CEE-6: Highlights 2025 & Predictions 2026” címmel, amely áttekintést ad a gazdasági és ingatlanpiaci trendekről Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A tanulmány szerint 2025-ben mérsékelt gazdasági fellendülés, csökkenő infláció és egyre hangsúlyosabb stratégiai fókusz jellemezte a fenntarthatóság területét – miközben az ingatlanpiacokat a modernizáció, az új irodakínálat szűkössége, az erős logisztikai kereslet és a retail parkok folyamatos bővülése határozta meg.
Megérkeztek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés újabb eredményei
Élőhal-kereskedőket, forraltbor-árusokat, őstermelőket, vad- és halfeldogozókat, valamint nagyüzemi és kézműves söröket is ellenőriztek az elmúlt hetekben az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberi által végzett téli szezonális ellenőrzés újabb célterületeinek összesítése, egy-egy kirívó esettől eltekintve, pozitív tapasztalatokat hozott. Egy vadhúsfeldolgozó üzemben 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból és a működését is felfüggesztették. Egy sörben a dobozos termékeknél nem engedélyezett adalékanyagot mutatott ki a Nébih laboratóriuma - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.
A Mol-csoport és a SOCAR szárazföldi kutatási és termelésmegosztási megállapodást írt alá
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
A munkavállalók kevesebb, mint fele kapott bónuszt tavaly
Különösen aktívak a munkavállalók az álláspiacon, döntéseiket továbbra is a fizetések és juttatások mértéke határozza meg leginkább, így fokozott a vállalatokon lévő bérnyomás. Jelenleg minden harmadik dolgozó elgondolkozna a munkahelyváltáson, ha idén nem kapna prémiumot – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Karácsonyi élményajándékozás pörgeti fel az utazási piacot
Az egyre népszerűbb karácsonyi élményajándékozás új lendületet ad az utazási kedvnek. A „télből a nyárba” programok mellett a jövő évi nyaralások és kulturális körutazások előfoglalása is megkezdődik, ahol a korai döntés nem csak kedvezményeket, de jobb helyeket is biztosít a népszerű desztinációk esetében.
Újabb földterületek megvásárlására nyílik lehetőség
A földértékesítési program következő ütemében több mint ezer településen nyílik lehetőség 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földrészlet megvásárlására. A földrészletekre 30 napig, azaz január 16-ig lehet vételi ajánlatot tenni az Agrárminisztérium (AM) Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) felületén - közölte az AM szerdán az MTI-vel.
2025-ben így tanulnak nyelveket a leggyorsabban fejlődők
A nyelvtanulás 2025-re végleg maga mögött hagyta a kizárólag tankönyv-alapú, frontális oktatást. A leggyorsabban fejlődő tanulók már pontosan tudják, hogy a siker nem a bemagolt nyelvtani szabályokon, hanem a tudatos módszerválasztáson és az aktív részvételen múlik. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a nyelv ne tantárgy legyen, hanem élő eszköz, amelyet a tanuló magabiztosan használ a mindennapokban, akár munkáról, utazásról vagy személyes kapcsolatokról van szó.
Februártól 300.000 Ft készpénz vehető fel ingyenesen havonta
Kihirdették a vonatkozó jogszabályt, így most már biztos, hogy februártól az eddigi duplájára, havi 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál.
Kötéltánc a bizonytalanság felett, új korszakban a Kockázatkezelési vezetők – megjelent a KPMG CRO-reportja
Az idei KPMG Summiton került publikálásra az ötödik KPMG CRO Report, amelyben a pénzügyi szektor kockázatkezelési vezetői számoltak be arról, hogyan látják és piaci trendeket és az aktuális kihívásokat. Idén a felmérésben közel 30 kockázatkezelési vezető (CRO) vett részt, három szektorból (bank, alapkezelő és biztosító), kérdőíves, illetve személyes interjú formájában. A november 27-én rendezett KPMG Summiton Szalai Péter, a vállalat kockázatkezelési tanácsadás területének vezetője és számos meghívott szakértő – többek között Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató; Szemerkényi Réka, Magyarország volt washingtoni nagykövete és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter – elemezték a kutatás eredményeit és a kockázatkezelés legnagyobb kihívásait.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsol az MNB
Ezúttal sem változott a kamatszint. A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem módosított a a kamatszinten, az alapkamatot 6,50 százalékon, az overnight jegybanki betét kamatát 5,50 százalékon, míg az overnight fedezett hitel kamatát 7,50 százalékon hagyták.
Ezentúl ülésről ülésre dönt az MNB. A mai közleményben volt egy nagyon fontos változás, az utolsó mondat: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.”
