Törvényi döntés! 60 év feletti nyugdíjasok az érintettek
A kérdésre a választ a társadalombiztosítási nyugellátás szabályait tartalmazó 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) adja meg.
Alapvető szabályok
A Tny. 18. § (2a) bekezdése kimondja, hogy az a nő is jogosult teljes öregségi nyugdíjra életkorától függetlenül, aki legalább negyven év jogosultsági időt tud igazolni.
Fontos megkülönböztetni a jogosultsági időt a szolgálati időtől, mivel előbbi szűkebb fogalom. A „nők 40” program szempontjából jogosultsági időnek minősül minden olyan időszak, amikor a nő biztosítottként dolgozott vagy hasonló jogviszonyban állt.
Emellett jogosultsági időnek számítanak bizonyos gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok is, például: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja, illetve a súlyosan fogyatékos gyermek gondozása miatti ápolási díj időtartama, valamint az ezekkel egyenértékű, 1998. január 1-je előtti szolgálati idők. (lásd: Tny. 18. § (2b))
A jogszabály előírja, hogy a negyven év jogosultsági időn belül legalább harminckét évnek keresőtevékenységből, vagy azzal egyenértékű jogviszonyból kell származnia. A fennmaradó nyolc év származhat gyermeknevelési időből.
Kedvezmény fogyatékkal élő gyermek esetén
Amennyiben a gyermek súlyos fogyatékkal él, és az anya otthongondozási díjat vagy ápolási díjat kapott utána, ez a követelmény enyhébb: a keresőtevékenységből származó idő ilyenkor legalább harminc év kell legyen, és tíz év gyermeknevelési idő számítható be a negyven évbe.
Kedvezmény nagycsaládos anyák részére
A gyermekek száma szintén kedvezményt jelent. Az öt saját háztartásban nevelt gyermek után egy évvel csökkenhet a szükséges keresőtevékenységgel szerzett idő. Minden további gyermek után újabb egy évvel csökkenhet ez az idő, de legfeljebb hét év lehet az így elérhető kedvezmény. (lásd: Tny. 18. § (2d))
Ez azt jelenti, hogy például ötgyermekes anyák esetében a harminckét éves követelmény egy évvel, azaz harmincegy évre csökken, feltéve, hogy a fennmaradó kilenc év teljesíthető a gyermeknevelési időkből.
Hat gyereknél már harminc év, hét gyereknél huszonkilenc év, nyolc gyereknél huszonnyolc év keresőtevékenység is elegendő lehet, ha a hiányzó évek gyermekneveléssel töltött jogosultsági időből származnak.
Kilenc, tíz vagy tizenegy gyermek esetén további egy-egy év kedvezmény jár, így ezeknél az édesanyáknál a harminckét év követelmény akár huszonöt évre is csökkenhet.
Azok az anyák, akik súlyosan fogyatékos gyermeket gondoztak ápolási díj vagy otthongondozási díj formájában, már harminc év keresőtevékenységi idő mellett is jogosultak lehetnek, melyből a nagycsaládos kedvezmény révén akár hét év is levonható, így náluk akár huszonhárom év is elegendő lehet.
Fontos, hogy ezek a kedvezmények nemcsak a vér szerinti, hanem az örökbefogadó anyákra is vonatkoznak.
A pontos meghatározását annak, hogy milyen jogviszonyok számítanak keresőtevékenységnek, a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 12. § tartalmazza.
Mely szolgálati idők nem számítanak bele a „nők 40” jogosultsági időbe?
Bár többféle szolgálati idő beleszámít a nyugdíjba, a negyven év jogosultsági idő meghatározásánál nem vehetők figyelembe az alábbi időszakok:
- álláskeresési járadékkal szerzett szolgálati idő,
- nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama,
- passzív táppénz (amikor a biztosítási jogviszony megszűnése után jár táppénz),
- a megállapodás alapján fizetett járulékkal szerzett szolgálati idő.
Az ilyen típusú szolgálati idők tehát nem növelik a negyven évhez szükséges jogosultsági időt, így azoknál a hölgyeknél, akik ezekkel az időszakokkal is rendelkeznek, a kedvezményes nyugdíj eléréséhez hosszabb időre lehet szükség.
Ugyanakkor ezek a szolgálati idők nem vesznek el: bár jogosultsági időként nem vehetők figyelembe, a nyugdíj összegének kiszámításánál szerepet játszanak.
