Törvényt fogadtak el! A nyugdíjat csökkenti az alacsony járulékalap
Fontos azonban rögtön pontosítani a címben szereplő állítást: nem egy 2026-ban elfogadott, új nyugdíjtörvényről van szó.
Az arányos szolgálati idő szabályát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény már hosszabb ideje tartalmazza, és az 1996. december 31. után megszerzett biztosítási időszakokra kell alkalmazni.
A szabály jelenleg is hatályos, ezért különösen azoknak érdemes megismerniük, akik részmunkaidőben, kisadózóként vagy őstermelőként dolgoztak.
Nem mindegy, hogy jogosultságról vagy a nyugdíj összegéről beszélünk
A szabály megértéséhez két fogalmat kell elkülöníteni. Az első a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez figyelembe vehető szolgálati idő, a második pedig a nyugdíj összegének kiszámításánál elismert szolgálati idő.
A teljes öregségi nyugdíjhoz fő szabály szerint legalább 20 év szolgálati idő, az öregségi résznyugdíjhoz pedig minimum 15 év szükséges. Annak vizsgálatakor, hogy valaki megszerezte-e ezt a jogosultságot, az érintett biztosítási időszak általában teljes időtartamában számíthat.
A nyugdíj összegének meghatározásakor azonban már más lehet a helyzet. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező kereset nem érte el az adott időszakban érvényes minimálbért, az érintett időszaknak csak a járulékalappal arányos része számítható be. Vagyis előfordulhat, hogy valaki jogosultsági szempontból megszerez egy teljes évet, de a nyugdíj összegének kiszámításakor ennél rövidebb időt vesznek figyelembe.
Így működik az arányosítás
Az arányos szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és az adott időszakban érvényes minimálbér aránya alapján határozzák meg.
Egy leegyszerűsített példával: ha valaki egész évben biztosított volt, de a járulékalapot képező havi keresete csak a minimálbér fele volt, akkor a nyugdíj összegének megállapításakor az egy évből hozzávetőleg csak fél év szolgálati időt ismerhetnek el. A biztosítási jogviszonya ettől még egész évben fennállhatott.
Ez hosszabb távon jelentős különbséget okozhat. Ha valaki tíz éven keresztül a minimálbér felének megfelelő járulékalap után fizetett közterheket, az érintett tíz év a nyugdíj összegének meghatározásakor megközelítőleg csak öt évnek felelhet meg.
Kik lehetnek leginkább érintettek?
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az arányosítással elsősorban az alábbi jogviszonyoknál kell számolni:
- részmunkaidős foglalkoztatás;
- főállású kisadózói jogviszony;
- korábbi kisadózó vállalkozói jogviszony;
- őstermelői jogviszony.
Önmagában tehát nem a részmunkaidő csökkenti a szolgálati időt. A döntő kérdés az, hogy a munkavállaló után mekkora összeg képezte a nyugdíjjárulék alapját. Ha egy részmunkaidős dolgozó járulékalapja elérte a minimálbért, nem feltétlenül kell arányosítást alkalmazni.
Különösen érintettek lehetnek a korábbi katások. A tételes adó megfizetése mögött meghatározott ellátási alap állt, amely sok esetben elmaradt a mindenkori minimálbértől. Emiatt a kisadózóként eltöltött évek a nyugdíj összegének kiszámításakor lényegesen rövidebb időnek számíthatnak, miközben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet is lefelé húzhatják.
Kétféleképpen is csökkenhet a nyugdíj
Az alacsony járulékalap kettős hátrányt okozhat. Egyrészt az arányosítás miatt kevesebb szolgálati évet vesznek figyelembe, másrészt az alacsony kereset bekerülhet a nyugdíj alapját képező átlagkereset meghatározásába is.
A szolgálati idő azért különösen fontos, mert ettől függ, hogy a kiszámított havi átlagkereset hány százaléka jár nyugdíjként. A jelenlegi mértéktábla szerint 20 év szolgálati időhöz 53 százalék, 30 évhez 68 százalék, 40 évhez pedig 80 százalék tartozik. Az arányosítás következtében elveszített évek tehát közvetlenül csökkenthetik ezt a százalékos mértéket.
A „Nők 40” esetében is figyelni kell
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjánál külön kell vizsgálni a jogosultsági időt és a nyugdíj összegéhez figyelembe vehető szolgálati időt. Egy alacsony járulékalappal járó biztosítási időszak a kedvezményre való jogosultság megállapításánál teljes időként is számíthat, a nyugdíj összegének kiszámításakor azonban már alkalmazhatják rá az arányosítást.
Ez azt jelenti, hogy valaki megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt, de az ellátása alacsonyabb lehet annál, mint amire a ledolgozott naptári évek alapján számított.
Mit tehet az, aki nyugdíjba készül?
A legfontosabb lépés a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás kezdeményezése. Ennek során kiderülhet, hogy a nyilvántartás milyen jogviszonyokat, kereseteket és szolgálati időket tartalmaz, illetve vannak-e hiányzó vagy hibás adatok.
Érdemes összegyűjteni a munkaszerződéseket, bérjegyzékeket, foglalkoztatói igazolásokat és a vállalkozói jogviszony dokumentumait. Ha valaki több éven át részmunkaidőben vagy kisadózóként dolgozott, célszerű külön ellenőriznie, milyen járulékalapot jelentettek be utána.
Az arányos szolgálati idő szabálya tehát nem azt jelenti, hogy az alacsony keresettel dolgozó ember évei egyszerűen „elvesznek”. A biztosítási idő a jogosultságnál és a nyugdíj összegénél eltérően számíthat. A következmény azonban nagyon is valós: minél hosszabb ideig fizet valaki a minimálbérnél alacsonyabb alap után járulékot, annál kisebb lehet a megállapított öregségi nyugdíja.
Kapcsolódó hírek:
Mennyi a nyugdíj korhatár a törvény szerint 2027-ben?
