Tovább nőtt a kiskereskedelmi szakadék

Bár novemberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, a növekedés pusztán a még ársapkás üzemanyagoknak köszönhető. "Az üzemanyagok ugyanis 3,4 százalékponttal járultak hozzá a forgalom volumenének növekedéséhez, miközben az élelmiszerek forgalma 2,9 százalékponttal, a nem élelmiszereké 1 százalékponttal húzta vissza a mutatót" - értékelte a friss kiskereskedelmi adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Hozzátette: “A novemberi adatok alapján a korábbinál is szembetűnőbb a különbség az árplafonos üzemanyag-fogyasztás és a kiskereskedelem többi szegmense között. Az élelmiszer-forgalom volumene már a nyáron negatív tartományba került, a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek pedig októberben kerültek mínuszba.”

Az árak emelkedése miatt a forgalom összege nominálisan idén novemberben több mint 250 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a volumen csökkent. “Azaz, drágábban kevesebbet vásárolt a lakosság” - mondta a szakember. Beszélt arról is, hogy december első hetében törölték el az üzemanyagok ársapkáját, így a hónap első pár napjában kimagasló lehetett az üzemanyag-forgalom, az azt követő hetekben viszont visszafogottabbá válhatott a kereslet. Nagy valószínűséggel a decemberi összesített kiskereskedelmi adat a teljes szektor volumencsökkenését mutathatja. Ezt támasztja alá az is, hogy a nettó reálkeresetek decemberben 7 százalékkal csökkenhettek, azaz jelentősen romlott a vásárlóerő - mondta Németh Dávid.

A szakember szerint 2023 első negyedévében megmarad ez a kedvezőtlen tendencia, azaz negatív tartományban lesz a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ráadásul a bázishatás is rontja az összképet, mivel tavaly tavasszal a választások előtti állami juttatások miatt kimagasló volt a forgalom. Az idei év második felében jöhet javulás a szektorban, de ez nagyban függ többek között a foglalkoztatás és a bérdinamika alakulásától, valamint a drágulás ütemétől.