Tovább rontja a külkereskedelmi egyenleget az alkatrészek hiánya

A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint az idén októberben az export euróban számított értéke 0,9 százalékkal, az importé 14 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál; a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd euróval romlott.
    
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt írta, 2021-ben összességében 2 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 5,62 milliárd euró után a külkereskedelem többlete. Az elemző úgy fogalmazott: a kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülnek a külpiacok, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést.
    
A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza - mutatott rá.
    
Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az áruforgalmi egyenleg romlását ellensúlyozhatja a szolgáltatások egyenlegének javulása, így a folyó fizetési mérleg várhatóan mérsékelt deficitben marad. Az áruforgalmi egyenleg romlása ugyanakkor érdemben rontja a GDP növekedését, miközben a forint árfolyamára is negatív hatással lehet.
    
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy vélte, a következő hónapokban azért sem várható a külkereskedelmi egyenleg javulása, mert a háztartások és a vállalkozások jelentős forrásokhoz jutnak, ami az importot ösztönzi tovább. Nem csak az erős fogyasztói kereslet, hanem a beruházások emelkedése is "felfelé hajtja" a behozatalt, ugyanis jelentős importvonzata van a gépek, alapanyagok és a tudás beszerzésének is - húzta alá az elemző.
    
Az ING szakértője úgy látja, hogy a következő fél évben a külkereskedelmi egyenleg javulása még nem várható, erre 2022 második felében kerülhet sor amennyiben a globális termelési láncok problémái addigra megoldódnak. Egyelőre ennek jelei még nem láthatók, egyre több termékből mutatkozik hiány a gyártók beszámolói alapján - jegyezte meg.
    
Virovácz Péter arról beszélve, hogy októberben az import 14 százalékkal nőtt, miközben az export mindössze 1 százalékkal volt képes bővülni összegzésképpen úgy fogalmazott: "felborult az egyensúly"; 2008-2009 óta nem volt példa arra, hogy a külkereskedelem négy hónapon keresztül hiányt termeljen.
    
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a külső egyensúly helyreállításához az export fellendítése szükséges. Erre szerinte is akkor lehet számítani, ha az ellátási láncok nehézségei megoldódnak.
    
A következő hónapokban az import bővülése dinamikus maradhat, hiszen a gazdaság a tavalyinál enyhébb korlátozásokkal néz szembe, így a fogyasztás erőteljesebb lehet, illetve a beruházások is magasabban alakulhatnak - erősítette meg.