Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac: jók a tapasztalatok a mongol és Fülöp-szigeteki vendégmunkásokkal
A magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája hosszú évek óta a munkaerő- és szakemberhiány, ami egyre nagyobb kihívást jelent a magyarországi cégeknek. A KSH legfrissebb adatai szerint 2022 júliusában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 714 ezer fő volt. A munkaerőhiány nem csak az üres pozíciók betöltését lehetetleníti el, hanem a vállalatok biztos, stabil működését is veszélyezteti. Hazánk egyik legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatója, a WHC Csoport tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vállalatoknak továbbra is nagy számban és sürgősen van új munkaerőre szüksége.
Egy friss felmérésben a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) is megerősíti, hogy a magyar gazdaság soha nem látott munkaerőhiánnyal küzd – ennek következtében a hazai cégek egyre nyitottabbak a külföldi munkavállalók alkalmazására. A sok betöltetlen pozíció hosszú távon ellentétes az ország érdekeivel, hiszen munkaerő nélkül a vállalatok nem képesek teljesíteni vállalásaikat. Ezért fontos tudatosítani, hogy a hazánkba érkező külföldiek segítenek fenntartani a stabilitást és a munkahelyek megmaradását.
Már 15 távoli ország enyhítheti a hazai munkaerőhiányt
A távoli, harmadik országból érkező külföldi munkavállalók foglalkoztatását a 407/2021. (VII. 8.) kormányrendelet könnyíti meg, melynek értelmében a hazai minősített HR-szolgáltatók már 15 távoli, nem EU-tagország (harmadik ország) állampolgárait foglalkoztathatják Magyarországon a meghatározott hiányszakmákban speciális, egyszerűsített foglalkoztatási szabályok keretében. A WHC Csoport 2014 óta foglalkozik külföldi munkaerő foglalkoztatásával, kölcsönzésével. Először Ukrajnából, majd 2016-tól Szerbiából toboroz munkavállalókat. 2021 őszén hazánkban elsőként szerezte meg a minősített foglalkoztatói státuszt, így azóta már távoli országok munkaerőpiacáról is toboroznak.
„Kiemelten fontos volt, hogy felmérjük a külföldi országok gazdasági és munkaerőpiaci adottságait, így esett a választásunk első sorban Mongóliára, Kazahsztánra, a Fülöp-szigetekre és Indonéziára. Ezekben az országokban jellemző a külföldi munkavállalás, a munkavállalók motiváltak, lelkesek, precízek és megbízhatóak, emellett az angol vagy orosz nyelvtudás megléte is optimális” – részletezte a HR Business Navigator egyik előadójaként a WHC stratégiáját Csonka Veronika, a vállalat Régió vezetője és Nemzetközi toborzásért felelős vezetője.
A harmadik országból érkező külföldiek foglalkoztatásának előnyei közé tartozik, hogy nagy létszámban érhetők el a munkavállalók, a szakképzettséget nem igénylő pozíciók mellett akár szakképzettséghez kötött munkakörökben is foglalkoztathatók. Körükben alacsonyabb a fluktuáció, emellett lelkiismeretesen, motiváltan és megbízhatóan végzik a munkájukat. Foglalkoztatásukkal enyhíthető a munkaerőhiány a hiányszakmákban, miközben ezáltal a magyar munkahelyek megtartásához is hozzájárulnak. Segítségükkel biztosítható a kapacitások tervezhetősége, valamint a vevői igények stabil kiszolgálása.
Vállalati jó tapasztalatok
A WHC szakértője által elmondottakat két magyarországi nagyvállalat is alátámasztotta a HR Business Navigator rendezvényen, melyen a Continental Automotive Magyarország Kft. HR igazgatója, és a Ziehl-Abegg Kft. HR vezetője osztotta meg tapasztalatait.
A Continental 2017 óta foglalkoztat külföldi kollégákat: először – a WHC Csoportra is támaszkodva – Ukrajnából toborzott Magyarországra munkaerőt, majd 2019-ben a cégcsoport manilai gyáregységéből érkező, Fülöp-szigeteki munkavállalókat kezdtek alkalmazni. Jelenleg 100 főnél valamivel kevesebb külföldi dolgozik a magyar gyárban.
„A Fülöp-szigeteki munkavállalók foglalkoztatásával kiegyensúlyozott működést értünk el, csökkent a hazai munkavállalókra háruló túlóraigény és a terhelés is. Beilleszkedésük is sikeres volt, melyhez nagyban hozzájárult a magyar kollégák nyitott hozzáállása és a vezetők támogatása. A Fülöp-szigeteki munkavállalók nagyon megbecsülik munkájukat, motiváltak és lelkesek, emellett barátságosak és nyitottak” – részletezte a külföldi munkavállalókról szerzett vállalati tapasztalatokat Kiss-Simon Anna, a Continental Automotive Magyarország Kft. HR igazgatója.
A Ziehl-Abegg Kft. kezdetben ódzkodott a külföldi munkavállalók alkalmazásától, a munkaerőhiány azonban nagy nyomást helyezett rájuk, így először ukrán, majd idén júniustól Mongóliából érkező kollégákat is foglalkoztatnak. A toborzási folyamat menedzselésében és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyintézésben HR-partnerük, a WHC Csoport áll rendelkezésükre. Jelenleg 2 ukrán és 10 mongol kolléga dolgozik a marcali gyárban, a következő kis létszámú kontingens pedig szeptember 27-én érkezik.
„A vállalatunknál immár 3 hónapja dolgozó mongol kollégák eddig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Munkamoráljuk és munkabírásuk remek, lelkesek és motiváltak, hatékonyak és gyorsan tanulnak – mindezt az effektivitási számok és a 0%-os fluktuáció is alátámasztja. A közösségbe való beilleszkedésük a magyar kollégák tudatos, átgondolt felkészítésének, érzékenyítésének is köszönhető. A külföldi kollégák toborzásának és itthoni alkalmazásának adminisztrációs terheit pedig partnerünk, a WHC Csoport veszi le a vállunkról, amely nagy könnyebbséget jelent” – osztotta meg meglátásait Csizmazia Balázs, a Ziehl-Abegg Kft. HR vezetője.
Átgondolt stratégiával és szakértő bevonásával érdemes külföldieket foglalkoztatni
Mind a WHC toborzási szakértője, mind a megszólaló vállalatok egyetértettek abban, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatása alapos átgondolást és előkészítést, illetve szakértői segítséget igényel, enélkül nem érhető el a kitűzött cél, a stabil állomány kialakítása. Ez vonatkozik mind az időigényes, akár 10-13 hetet is igénybe vevő toborzási folyamat ismeretére, a befogadó város előzetes tájékoztatására, a cég magyar kollégáinak érzékenyítésére, az érkező külföldiek alapos felkészítésére, valamint a folyamatos kapcsolattartásra egyaránt. Érdemes előre gondolni a sztereotípiák és prekoncepciók eloszlatására, valamint nem szabad figyelmen kívül hagyni a kulturális és nyelvi különbségeket sem. Továbbá érdemes olyan, hétköznapi esetekre is gondolni, amik, bár számunkra evidenciát jelentenek, egy mongóliai kis faluból érkező munkavállaló számára például nem azok – legyen szó például egy fogalmas kereszteződésen való átkelésről, vagy egy modern mosógép rendeltetésszerű használatáról.
