Továbbra is lendületben a logisztikai piac Európában
Az inflációs nyomás óriási megpróbáltatások elé állította az ipari ingatlan-szektort. Emelkedtek a nyersanyag- és energiaárak, a magas kamatok a befektetők aggodalmait erősítették, a tőketulajdonosok pedig továbbra is kivárnak az új beruházásokkal kapcsolatban. A bérlői oldalról ezzel szemben töretlen maradt a kereslet, 2023 végéig várhatóan stabilizálódik az infláció, így a teljes piac felpöröghet.
A logisztika továbbra is vezetni fogja az ingatlanbefektetéseket
A Panattoni vezérigazgatója, Robert Dobrzycki úgy látja, hogy Európában az irodák, a kiskereskedelem és még a lakóingatlanok körül is sok a piaci bizonytalanság. Míg a logisztikai ágazat erősebb alapokon áll, az idei évtől pedig újabb fellendülésre lehet számítani. A növekvő érdeklődést kiváltó főbb összetevők adottak: a mögöttes technológia; az e-kereskedelem térnyerése; és a különböző disztribúciós típusok, mint a megacentrumok és a last mile logisztika.
„Közép- és Kelet-Európa rövid- és középtávon többet profitálhat az ellátási lánc nearshore kiszervezési trendből, de hosszú távon a legnagyobb általános hajtóerő az e-kereskedelem folyamatos bővülése lesz. A befektetők hajlamosak alábecsülni a kelet-közép-európai potenciált. A logisztikai bérleti díjak Lengyelországban 25-30%-kal nőttek tavaly, átlagban azonban még mindig a legalacsonyabbak Európában, ami elképesztő befektetési lehetőséget jelent” – tette hozzá.
A hazai piacon továbbra is két fő logisztikai ingatlanfejlesztés; a Big Box épületek és a last mile típusú raktárakat tömörítő ipari parkok iránt magas a kereslet. Emellett a Panattoni szakértői szerint a gyártáshoz és üzemeltetéshez kapcsolódó igények tekintetében egyre erőteljesebb bérlői oldalról a minél korszerűbb és energiatakarékosabb létesítmények használata. Amennyiben a gazdasági stabilizálódás folyamatos lesz, a piac jobban be tudja majd árazni a tranzakciókat. Mindez kedvezően fog hatni az ipari-logisztikai fejlesztésekre.
Fenntarthatóság szerepe a logisztikai bérlők szempontjából
Az ágazatban mind a hazai, mind a nemzetközi példák tekintetében az új beruházások egyre inkább igazodnak a párizsi megállapodás és a 2050-ig megvalósítandó nettó nulla kibocsátási szint célkitűzéseihez. A korszerű üzemeltetés feltétele az elektromos áram, a víz és más természetes erőforrások hatékony, költségkímélő felhasználása. A növekvő energiaárak következtében az energiahatékonyság iránti elkötelezettség jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált, ezért azok a létesítmények kerülnek versenyhelyzetbe, melyek a legkiválóbb feltételeknek is megfelelnek. Ebben meghatározó szerepük van a különböző, nemzetközileg is elismert tanúsítványoknak (például BREEAM vagy LEED).
„Ebben a versenyben azok kerülhetnek vezető pozícióba, akik a jelen gazdasági és környezeti kihívások figyelembevétele mellett is a legnagyobb szakértelemmel és rugalmassággal képesek igazodni a megrendelőkhöz és a bérlőkhöz. A BTS (built-to-suit) és BTO (built-to-own) projekteknél európai szinten tapasztalható szemléletváltás a magyar piacon igénnyel fellépő megrendelők részéről is egyre hangsúlyosabb lett. A környezeti hatás mérséklésére hosszútávú célként tekintenek, az energiahatékonyság viszont akut feladat, ezért olyan épületeket szeretnének használni és üzemeltetni, melyek ezen kritériumoknak mind a kibocsátás, mind a működtetés szempontjából megfelelnek” – mondta Kemenes László, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatója.
