Továbbra is nehéz itthon tartani a jövő autóipari mérnökeit
A hazai műszaki képzésben részt vevő közel 600 mérnökhallgató válaszait összegző kutatási eredmények szerint a belföldi elhelyezkedést fontolgató érintettek kimagasló arányban, 77 százalékban hajlandók lennének lakhelyet váltani a karrierépítés érdekében. Mindez kedvező hír a vidéki autóipari és technológiai központokban – elsősorban Debrecenben, Győrben, Kecskeméten és Szegeden – megtelepedett autóipari cégeknek, amelyek valóban komoly karrierlehetőségeket kínálnak a leendő mérnökök számára. Ennek ellenére az itteni vállalatoknak is komoly nemzetközi versenyben kell helytállniuk: annak ellenére, hogy a válaszadók mindössze ötöde élt vagy tanult korábban külföldön, 65 százalékuk azt is fontolóra veszi, hogy a tanulmányai befejezése után határon túl keres munkát.
„A Magyarországon elhelyezkedni kívánó mérnökhallgatók 30 százaléka kezdő mérnökként legalább 850 ezer forinttal volna elégedett, és további 37 százalék szeretne havonta 650-850 ezer forint közötti összeget keresni - mondta Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – Mivel adataink szerint a junior mérnökök nettó kezdőbére jelenleg nagyjából 600 ezer forint körül alakul, a pályakezdőknek arról kell dönteniük, hogy időlegesen kompromisszumot kötnek-e, vagy külföldön próbálnak szerencsét. Nagy béralkura ugyanis az autóipar jelenlegi bizonytalan helyzetében csak kiemelt, egyedi pozíciók esetében nyílhat reális lehetőség.”
A határon túl szerencsét próbáló mérnökök 38 százaléka jelezte azt, hogy nettó 2500 euró feletti havi fizetéssel lenne elégedett. Nyugat-Európában ez jellemzően nem számít kiugró kezdő fizetésnek, így a jelentkezők többségének jó esélye lehet arra, hogy igényeire pozitívan reagáljanak, különösen akkor, ha az illető valamilyen egyedi előnyt is képes felmutatni.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a hallgatók tudatosan készülnek a munkaerőpiacra, és jelentős előzetes tapasztalattal rendelkeznek. Mindössze 28 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még sosem dolgozott a diplomája megszerzése előtt. A szakmai előélet tekintetében a legnépszerűbb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeti munka (37%), amelyet a részmunkaidős állások követnek (29%). A szakmai fejlődés iránti igényt mutatja az is, hogy a hallgatók túlnyomó többsége, 86 százaléka tervez mesterképzést (MSc), ezt 51 százalékuk nappali tagozaton, míg 35 százalékuk a munka mellett szeretné megvalósítani.
A rugalmas munkakörnyezet és a hibrid munkavégzési modell mára alapelvárássá vált a fiatal mérnökök körében: a válaszadók 53 százaléka szeretne legalább heti két napot otthonról dolgozni, míg a tiszta irodai vagy gyári környezetet preferálók aránya csupán 40 százalék. Ugyanakkor a fizetésükből nem szívesen engednének a rugalmasságért: mindössze 3 százalék választaná az otthoni munkát abban az esetben is, ha az 20 százalékkal kevesebb jövedelemmel járna.
„Az autóipar és a kapcsolódó fejlesztési területek számára a felmérés egyértelmű üzenetet hordoz: az új mérnökgeneráció tagjai rendkívül gyakorlatiasak: elvárják a rugalmasságot, hajlandók költözni a jó pozíciókért, de ha a hazai bérek és juttatási csomagok nem közelítik meg a vágyott szintet, habozás nélkül külföldön fognak szerencsét próbálni. A vállalatok számára így a versenyképes jövedelem mellett a hibrid működés és a kiszámítható szakmai karrierút biztosítása kulcskérdéssé vált a tehetségek megtartásában” – összegezte Nógrádi József.