Trump kriptós csapata áttörő javaslatokat tett a digitális pénzügyek fellendítésére

Szabályozási áttörés: Világos irányelveket sürget a jelentés
A Trump által idén januárban aláírt végrehajtási rendelet nyomán létrehozott Digitális Eszközpiaci Munkacsoport célja, hogy konkrét irányelvekkel támogassa az Egyesült Államok kriptogazdaságát. A július 31-én közzétett jelentésük szerint a Szövetségi Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek (SEC), valamint az Árutőzsdei Határidős Kereskedelmi Bizottságnak (CFTC) sürgősen élniük kell meglévő jogköreikkel, hogy:
- egyértelműbb szabályozási környezetet teremtsenek a digitális eszközök kereskedelméhez,
- előmozdítsák a nyilvántartásba vétel, letétkezelés és elszámolás szabályainak tisztázását,
- biztosítsák, hogy innovatív pénzügyi termékek gyorsabban eljuthassanak a fogyasztókhoz.
A jelentés „safe harbor” mechanizmusokat és más rugalmas szabályozási eszközöket javasol, hogy elkerülhetőek legyenek a felesleges bürokratikus akadályok az innováció útjából.
Új szabályozás jön a stabilcoinokra és banki tevékenységekre
A dokumentum különös figyelmet szentel a stabilcoinok kibocsátásával és banki használatával kapcsolatos kérdéseknek.
A munkacsoport:
- tisztázni kívánja a bankok számára engedélyezett tevékenységek körét, különösen a blokklánc technológiák és stabilcoinok alkalmazását illetően,
- átláthatóbbá tenné a banki engedélyek megszerzésének folyamatát,
- valamint azt is sürgeti, hogy a tőkemegfelelési szabályok pontosabban tükrözzék a digitális eszközökkel járó sajátos kockázatokat.
Trump már július elején történelmi jelentőségű lépést tett: aláírta az első olyan törvényt, amely kifejezetten a stabilcoinok szabályozását célozza meg. A dollárhoz kötött stabilcoinokra vonatkozó szabályozás fontos mérföldkő, amely elősegíti a digitális pénzeszközök pénzügyi rendszerbe történő beilleszkedését.
Bitcoin-tartalék és új vásárlások a láthatáron
A jelentés egyik legérdekesebb pontja a Stratégiai Bitcoin-tartalékra (Strategic Bitcoin Reserve) vonatkozó információ. A Fehér Ház névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint a részletek hamarosan nyilvánosságra kerülnek.
Az előzetes adatok alapján a tartalék nagyjából 198 000 Bitcoinból áll majd, melyeket az amerikai kormány bűnügyi eljárások során foglalt le. Ezek az eszközök – Trump januári rendelete alapján – nem értékesíthetők, és a Pénzügyminisztérium feladata lesz a kezelésük.
Emellett a kormányzat olyan módokat keres, amelyek révén „költségvetés-semleges” módon szerezhet be további Bitcoint – azaz úgy, hogy az ne terhelje az állami büdzsét. Ez újabb jelentős piaci hatást válthat ki, mivel nagyobb állami vásárlások jellemzően felfelé tolják a BTC árfolyamát.
Kriptós adószabályok: Új megközelítés születhet
A jelentés adózási szempontból is új irányt javasol. Kiemelten kezeli a wash sale gyakorlatot – azt az adóoptimalizálási technikát, amikor egy befektető veszteséggel eladja, majd szinte azonnal visszavásárolja ugyanazt az eszközt adókedvezmény reményében.
A munkacsoport azt ajánlja, hogy ezeket a szabályokat terjesszék ki a digitális eszközökre is, hasonlóan az értékpapírokhoz. Ugyanakkor megkülönböztetést tesznek a decentralizált blokkláncokra épülő coinok és a stabilcoinok között – ezek mentesülnének a szigorúbb előírások alól, ha azok főként fizetésre használatosak.
A kripto politikai ereje nő – Trump is a fedélzeten
Míg Trump korábban szkeptikusan nyilatkozott a kriptodevizákról, az elmúlt évek során egyértelműen szövetségessé vált. A 2024-es kampány során már a szabályozási terhek enyhítését ígérte, és politikai szövetségesei jelentős támogatást kaptak a kriptós szereplők által finanszírozott PAC-ektől.
Trump és családja ráadásul üzleti kapcsolatban áll a kriptopiac szereplőivel is – ilyen például a saját tokennel és stabilcoinnal rendelkező World Liberty Financial platform.
Az elnök kinevezte David Sacks kockázati tőkebefektetőt a Fehér Ház első mesterséges intelligencia és kriptotechnológiai „cárjává” is.