Trump vámjait jogellenesnek minősítette a Bíróság – hogyan reagálhatnak a piacok?
Dollármilliárdok bizonytalanságban
Az ítélet megnyitja az utat az importőrök (például a Walmart vagy az Amazon) előtt akár 180 milliárd USD visszaigénylésére, de a folyamat adminisztratív rémálom lehet. A vállalatoknak 180 napjuk van igényt benyújtani, és a tényleges kifizetések éveket késhetnek az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága (CIT) előtti jogviták miatt — különösen úgy, hogy az amerikai költségvetés rekordhiánnyal küzd.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az IEEPA kikerül a vámkivetési eszköztárból: a döntést követően az IEEPA többé nem szolgálhat jogalapként vámok kivetésére. Az elnök korábban azt állította, hogy „vészhelyzeti” indokra hivatkozva bármely országra, bármilyen mértékű és időtartamú vámot kivethet. Mostantól közvetlen kongresszusi felhatalmazás nélkül ezt nem teheti meg.
A visszatérítések hatalmas adminisztratív és jogi káoszt eredményezhetnek: a Legfelsőbb Bíróság nem rendezte a visszatérítések, kártérítések vagy kompenzáció kérdését. Nem hozott létre mechanizmust, és nem rendelt el kifizetéseket — lényegében az alsóbb bíróságokra és a közigazgatásra hagyta a „rendbetételt”.
Mit lépett Trump, és mi várható a továbbiakban?
A jelek szerint az adminisztráció felkészült erre az eredményre, amit a gyors reakció is mutat. Az IEEPA-vitával párhuzamosan a Trump-adminisztráció 10%-os általános importvám bevezetését kezdte meg, amelyet a hétvégén 15%-ra emelt. Ezeket a vámokat legfeljebb 150 napig tarthatja fenn kongresszusi jóváhagyás nélkül.
Ez alapján tehát a Legfelsőbb Bíróság döntése nem jelenti Trump szigorú kereskedelempolitikájának végét. Bár valószínűleg már nincs teljes mozgásszabadsága, várhatóan más — esetleg összetettebb — jogi utakon próbálja majd érvényesíteni programját. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a kereskedelmi háborút mindkét fél vívhatja: várhatóan újabb keresetek jelennek meg, amelyek az alkalmazott vámokat támadják.
A kereskedelmi háború új formában folytatódik
A bírósági visszalépés ellenére a Trump-adminisztráció gyorsan más jogszabályi alapokra helyezte át a vámokat, globálisan 15%-ra emelve azokat. Bár az új vámok ideiglenesek (kongresszusi jóváhagyás nélkül 150 napig tarthatók fenn), és számos kivételt tartalmaznak (például gyógyszerek vagy energia), jól mutatják a kormányzat eltökéltségét a protekcionizmus folytatására, fenntartva a piaci bizonytalanságot és támogatva az arany árának emelkedését.
Mekkora összegről lehet szó, és ki részesülhet belőle?
A vámtarifa- és országszintű adatokon alapuló, legalább 130 milliárd USD-t valószínűsítenek. Ez konzervatív, inkább alsó becslés, de a Penn–Wharton Budget Model (Reuters által idézett) becslése szerint körülbelül 175 milliárd USD lehet potenciálisan visszatérítendő összeg.
Fontos emellett az is, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik forrással ilyen visszatérítések finanszírozására: a jelentős vámbevételek ellenére rekord költségvetési hiányt halmoz fel (a pandémiás időszakot leszámítva).
A fejlemény potenciális több százezer vállalatot érinthet, mivel az IEEPA globális importra terjedt ki.
Hogy reagál a piac?
Erős arany, gyengébb dollár
Trump kereskedelempolitikájának célja a dollár erősítése volt a vámhatások ellensúlyozására. Ehelyett a dollár gyengült a bizonytalanság és a tartalékdeviza-szerep fokozatos diverzifikációja miatt.
A dollár továbbra is központi szerepet tölt be a globális kereskedelemben és tartalékokban, de a diverzifikáció — különösen az arany irányába — egyre láthatóbb. A vámok körüli további bizonytalanság új történelmi csúcsok felé tolhatja az arany árát.
A kereskedelmi és geopolitikai bizonytalanság kitörést okozott az arany árfolyamában a háromszög alakzatból. Az arany jelenleg január–február fordulója óta a legmagasabb szinten kereskedik.
Devizapiac
Az európai devizák különösen érzékenyek a nemzetközi kereskedelem árképzésre gyakorolt hatására. Bár a Legfelsőbb Bíróság döntése után a legtöbb deviza erősödött a dollárral szemben, az elmozdulások nem voltak jelentősek.
Fontos megjegyezni, hogy a döntés ellenére a teljes vámszint valószínűleg nem változik érdemben — a vámbevételek akár növekedhetnek is.
Az új keretrendszerben Kína relatív nyertesnek tűnik (bár egyes vámok továbbra is érvényben maradnak). Az Egyesült Királyság viszont veszíthet, mivel az effektív ráta a korábban tárgyalt 10%-ról 15%-ra emelkedhet. Az EU esetében is kissé magasabb lehet a ráta, ha az átfogó kereskedelmi megállapodás meginog (ideértve az ágazati kivételeket is).
Profitálhatnak-e az európai vállalatok?
Az EU–USA kereskedelmi megállapodás esetleges befagyasztása a vámtételek enyhe emelkedéséhez vezethet. Ugyanakkor a kínai termékekre kivetett alacsonyabb amerikai vámok az európai export egy részét ismét az USA felé terelhetik, ami a belföldi piacon ismét versenyképesebbé teheti az európai termékeket.
Érdemes megjegyezni, hogy az európai részvénypiac az év eleje óta felülteljesíti az amerikait, bár a hétfői nyitáskor az Euro Stoxx 50 csökkenéssel indult. Az EU50 index éves szinten ugyanakkor emelkedést mutat, míg az US500 index gyakorlatilag stagnál.
