Mi az a Circle Arc? A blokklánc, ahol USDC-ben fizetjük a gas díjat

Az Arc mögött ráadásul nem csupán tipikus kriptopiaci szereplők sorakoztak fel. A hálózat indulásában és ökoszisztémájában olyan pénzügyi nagyvállalatok jelennek meg, mint a BlackRock, a Visa, a Mastercard, a DTCC és a Standard Chartered. Ezzel párhuzamosan azonban már az első napokban megjelent a DeFi, a spekuláció, az új tokenek és a potenciális airdrop körüli aktivitás is, így az Arc egyszerre próbál intézményi pénzügyi infrastruktúra és nyitott kriptoblokklánc lenni.

Mi az a Circle Arc, és miért különleges?

Az Arc a Circle által fejlesztett új, önálló Layer 1 blokklánc. A Layer 1 kifejezés azt jelenti, hogy nem egy másik blokkláncra épülő másodlagos hálózatról van szó, hanem saját konszenzussal és végrehajtási környezettel rendelkező alaprétegről, amelyre alkalmazásokat, pénzügyi protokollokat és különböző digitális eszközöket lehet építeni.

A hálózatot elsősorban stabilcoinokra épülő pénzügyi alkalmazásokhoz tervezték. A Circle célja, hogy az Arc alkalmas legyen többek között fizetésekre, devizaügyletekre, vállalati treasury-folyamatokra, hitelezésre, tokenizált eszközök elszámolására és más olyan pénzügyi műveletekre, amelyeknél a kiszámítható költségek és a gyors véglegesség fontosabb lehet, mint egy volatilis natív kriptoeszköz használata.

Az Arc egyik legfontosabb tulajdonsága az EVM-kompatibilitás. Az EVM, vagyis Ethereum Virtual Machine az Ethereum okosszerződéseinek futtatási környezete, az EVM-kompatibilitás pedig azt jelenti, hogy számos Ethereumhoz készült fejlesztői eszköz, tárca és okosszerződés viszonylag könnyen adaptálható az Arc hálózatára.

Ez jelentősen csökkentheti a belépési küszöböt a fejlesztők számára. Nem feltétlenül kell teljesen új programozási környezetet megtanulniuk, miközben a felhasználók is nagyrészt az Ethereum világából ismert tárcákkal és interfészekkel találkozhatnak.

Az igazán szokatlan megoldás azonban nem ez, hanem a gázdíjak kezelése.

Az Arc hálózatán USDC-ben fizetjük a gas díjat

A legtöbb blokkláncon legalább kétféle eszközre lehet szükség. A felhasználó például tarthat egy stabilcoint, de ahhoz, hogy azt elküldhesse valakinek, rendelkeznie kell az adott hálózat natív tokenjével is a tranzakciós díj kifizetéséhez.

Ethereumon tipikus példa erre az USDC és az ETH. Hiába van valakinek ezer dollárnyi USDC-je egy Ethereum-tárcában, ETH nélkül nem feltétlenül tudja továbbküldeni, mert a gas díjat ETH-ban kell megfizetnie.

Az Arc ezt a két szerepet gyakorlatilag összevonja. A hálózat indulásakor az USDC tölti be a natív gas eszköz szerepét, így ugyanabból az egyenlegből lehet pénzt küldeni és a tranzakciós költséget is kifizetni. Nincs szükség arra, hogy a felhasználó kizárólag a gas miatt egy második, volatilis kriptoeszközt tartson.

A gas díj a blokkláncon végrehajtott műveletért fizetett tranzakciós költség. Lehet egyszerű átutalás, tokenváltás vagy összetett okosszerződés-hívás: a hálózat erőforrásainak használatáért valamilyen díjat kell fizetni.

Az Arc konstrukciójának egyik előnye, hogy ezek a költségek dollárban értelmezhetők. Ha egy hálózat gas tokenje jelentős árfolyam-ingadozásnak van kitéve, a tranzakció tényleges dollárköltsége is változhat. USDC használatával a Circle ennél kiszámíthatóbb díjstruktúrát próbál kialakítani, nagyjából centes nagyságrendű alap tranzakciós költségekkel.

Ez elsősorban vállalati szempontból érdekes. Egy pénzügyi szolgáltató számára jóval egyszerűbb lehet előre kalkulálni havi egymillió tranzakció költségét, ha a díjak dollárban stabilak, mintha azok egy volatilis token árfolyamával együtt mozognának.

Egyetlen USDC, de technikailag kétféle megjelenés

Az Arc USDC-megoldása ugyanakkor tartalmaz egy technikai sajátosságot, amely a hálózat indulásakor némi zavart okozhat a tárcákban. Az USDC natív gas eszközként 18 tizedesjegyes formátumot használ, miközben ERC-20 tokenként a megszokott hat tizedesjegyes struktúrával is megjelenhet.

Ez a háttérben technikailag kezelhető, a felhasználói felület szempontjából azonban problémás lehet, ha egy tárca nincs megfelelően felkészítve az Arc sajátosságaira. Előfordulhat például, hogy hibás nagyságrendű egyenleget jelenít meg, vagy a natív eszközt tévesen ETH-ként címkézi.

A különbség nagyságrendje sem kicsi: 18 és 6 tizedesjegy között 10¹², vagyis ezermilliárdszoros eltérés van. A tárcaszolgáltatóknak ezért megfelelően kell normalizálniuk az adatokat, hogy a felhasználó egyetlen, érthető USDC-egyenleget lásson.

Ez tipikusan olyan indulási probléma, amely egy új blokkláncnál átmenetileg előfordulhat. Az Arc EVM-kompatibilitása ugyanis megkönnyíti a meglévő Ethereum-eszközök használatát, de nem garantálja azt, hogy minden tárca az első naptól tökéletesen kezeli a hálózat összes speciális tulajdonságát.

Az Arc mainnet hálózata a 5042-es Chain ID-t használja, natív pénznemként pedig USDC-t. A hálózat saját explorerrel rendelkezik, és az Ethereum világából jól ismert blokkböngészős infrastruktúra támogatása is gyorsan megjelent.

Miért fizettek egyesek akár 1,85 dollárt egy dollárnyi USDC-ért?

Az Arc indulása előtti napok egyik legérdekesebb jelensége az volt, hogy egyes felhasználók jóval névérték felett voltak hajlandók USDC-t vásárolni az Arc hálózatán. Első pillantásra ez úgy tűnhetett, mintha a dollárhoz kötött stabilcoin elvesztette volna az árfolyamrögzítését, valójában azonban egészen más történt.

A nyilvános mainnet megnyitása előtt korlátozott volt annak lehetősége, hogy valaki USDC-t juttasson az Arc hálózatára. Emiatt a már ott található USDC egyfajta szűkös hozzáférési eszközzé vált: a vásárlók lényegében nem magára az egy dollár értékű stabilcoinra spekuláltak, hanem arra a lehetőségre fizettek prémiumot, hogy az Arc indulásának első pillanataiban rendelkezzenek használható tőkével.

Egy Unstable nevű piactéren Ethereumon található USDC-t lehetett Arc-oldali USDC-re cserélni. A szeptember eleji ajánlatok még körülbelül 20 százalékos prémiumot mutattak, vagyis egy dollárnyi Arc USDC-ért hozzávetőleg 1,20 dollárt kértek.

A mainnet indulásához közeledve azonban a prémium szélsőséges szintekre emelkedett. Egyes ajánlatok alapján szeptember 13. környékén akár 1,82–1,85 dollárt is fizettek egy dollár névértékű Arc USDC-ért, miközben több millió dollárnyi átváltás történt.

Ezeket az árakat azonban nem szabad úgy értelmezni, mintha az USDC általános piaci árfolyama 1,85 dollár lett volna. Vékony likviditású, eladók által meghatározott ajánlatokról volt szó egy speciális piactéren, ahol magáért a korai hálózati hozzáférésért fizettek jelentős prémiumot.

A nyilvános mainnet elindulásával ennek az előnynek jelentős része eltűnt. Amint normál hidakon és tőzsdei ki- és befizetéseken keresztül is elérhetővé vált az Arc USDC, megszűnt az a mesterséges szűkösség, amely a szélsőséges árakat létrehozta.

Aki például 1,85 dollárt fizetett egy dollárnyi USDC-ért, az a hozzáférésre fizetett prémium eltűnésével önmagában ezen a különbözeten mintegy 46 százalékos veszteséget szenvedett el.

Airdrop-várakozás is hajtotta az Arc körüli spekulációt

A korai USDC-kereslet mögött részben a frissen induló tokenek körüli spekuláció állt. Új blokkláncok megjelenésekor a kereskedők gyakran igyekeznek már az első órákban tőkét juttatni a hálózatra, mert az új DEX-ek, launchpadek és mémcoinok körül rendkívül gyorsan kialakulhat jelentős forgalom.

A másik tényező az Arc jövőbeli tokenjéhez kapcsolódó airdrop-spekuláció volt. A Circle 2026-ban intézményi befektetők számára privát ARC tokenértékesítést hajtott végre, amelynek első nagyobb köre 222 millió dollárt vont be 3 milliárd dolláros teljesen hígított hálózati értékelés mellett. Az ARC teljes kezdeti kínálatát 10 milliárd tokenben határozták meg.

Ez természetesen gyorsan találgatásokat indított el arról, hogyan kerülhet majd ARC token a szélesebb közösséghez. A hálózati részvételhez kapcsolódó tokenallokáció miatt sokan azt feltételezték, hogy a korai Arc-aktivitás, a bridge használata, a DeFi vagy más on-chain interakciók később valamilyen jutalmazás alapját képezhetik.

Ebből azonban nem következik automatikusan airdrop. Nincs olyan általános szabály, amely szerint a korai Arc-felhasználóknak azért járna token, mert pénzt hidaltak a hálózatra, DEX-et használtak vagy likviditást biztosítottak.

Ez különösen fontos biztonsági szempont. Új hálózatok és airdrop-várakozások környezetében rendszeresen jelennek meg olyan hamis weboldalak, amelyek „airdrop jogosultság ellenőrzését” ígérik, majd rosszindulatú tranzakció aláírására próbálják rávenni a felhasználót. Amíg nincs hivatalosan bejelentett követelési folyamat, minden ilyen oldal fokozott kockázatot jelent.

BlackRock, Visa és Mastercard is ott van az Arc mögött

A Circle Arc egyik legnagyobb különbsége sok korábbi Layer 1 blokklánchoz képest az intézményi háttér. A hálózat alapító validátorai között több olyan vállalat található, amely a hagyományos globális pénzügyi rendszerben is meghatározó szerepet játszik.

Az induló validátori körben szerepel többek között a BlackRock, a DTCC, a Galaxy, az Intercontinental Exchange, a Mastercard, a MoneyGram, az SBI Group, a Standard Chartered, a Sumitomo Corporation és a Visa. Ez rendkívül eltér attól a modelltől, amikor egy új Layer 1 blokkláncot elsősorban anonim vagy kisebb független validátorok indítanak el.

Az Arc jelenlegi felépítése ebből következően intézményi szempontból kontrolláltabb környezetet kínál, ami előny lehet a bankok és nagy pénzügyi vállalatok számára. A másik oldalon azonban ez decentralizációs kérdéseket is felvet, hiszen egy permissioned, vagyis engedélyezett validátori rendszer alapvetően különbözik egy teljesen nyílt Proof-of-Stake hálózattól, amelyen bárki részt vehet a konszenzusban megfelelő fedezet birtokában.

A Circle terve szerint az Arc idővel Proof-of-Stake vagy delegált Proof-of-Stake modell felé mozdulhat el. Ehhez kapcsolódik az ARC token is, amely később a hálózati koordinációban, stakingben és irányításban kaphat szerepet, amennyiben a tervezett átállás végbemegy.

Fontos tehát különválasztani az Arc két jelenlegi tulajdonságát. Maga a blokklánc nyilvánosan használható, ugyanakkor a hálózat biztonságát és konszenzusát jelenleg egy ismert, intézményi validátori csoport biztosítja.

Miért lehet fontos az Arc a BlackRocknak és a Visának?

Az intézményi érdeklődés mögött nem feltétlenül a kriptokereskedés áll. A nagy pénzügyi szereplők számára sokkal érdekesebb lehet a tokenizált eszközök gyors elszámolása, a fedezetek hatékonyabb mozgatása, a 24/7-es fizetési infrastruktúra és az olyan devizaügyletek lebonyolítása, amelyek ma több közvetítőt és hosszabb elszámolási láncot igényelnek.

A BlackRock például tokenizált pénzügyi termékek területén már jelentős tapasztalattal rendelkezik. Egy dolláralapú gas díjakkal működő, másodperc alatti véglegességet kínáló hálózat elméletileg alkalmas lehet arra, hogy tokenizált eszközök és készpénzszerű stabilcoinok ugyanazon infrastruktúrán mozogjanak.

A Visa és a Mastercard szempontjából a stabilcoin-alapú elszámolás szintén egyre fontosabb terület. A globális fizetési hálózatok számára nem feltétlenül az a cél, hogy lecseréljék meglévő infrastruktúrájukat blokkláncra, hanem az, hogy a nyilvános blokkláncokat új elszámolási rétegként kapcsolják hozzá a jelenlegi rendszerhez.

Az Arc ebben a tekintetben kifejezetten intézményi használatra próbál optimalizálni. A Circle nem elsősorban egy újabb általános célú „Ethereum-gyilkosként” pozicionálja a hálózatot, hanem olyan infrastruktúraként, amelyen stabilcoin-fizetések, devizaváltások, tokenizált értékpapírok és vállalati pénzügyi műveletek is végrehajthatók.

Több százmillió dollárnyi DeFi-likviditás jelent meg gyorsan

Az intézményi narratíva mellett a kriptoszektor hagyományos DeFi-rétege is rendkívül gyorsan megjelent az Arc hálózatán. Már a mainnet indulását követő első időszakban több százmillió dollárra emelkedett a hálózat teljes zárolt értéke, vagyis a TVL.

A TVL – Total Value Locked – azt mutatja meg, hogy hozzávetőleg mekkora értékű kriptoeszköz található különböző DeFi-protokollok okosszerződéseiben. Nem azonos egy blokklánc piaci kapitalizációjával, és önmagában nem bizonyítja, hogy ugyanekkora összegű gazdasági tevékenység történik rajta, de jól használható egy DeFi-ökoszisztéma likviditásának egyik mérőszámaként.

Az Arc indulását követően a hitelezési protokollok váltak különösen meghatározóvá. A Morpho Blue és az Aave új generációs infrastruktúrája jelentős likviditást vonzott, miközben a decentralizált tőzsdéken, köztük a Uniswapon is gyorsan megjelent a kereskedési forgalom.

Ez fontos különbség azokhoz a blokkláncokhoz képest, amelyek úgy indulnak el, hogy hónapokig alig rendelkeznek használható likviditással. Az Arc esetében a Circle kapcsolatrendszere és a már létező DeFi-protokollok EVM-kompatibilitása lehetővé tette, hogy egyes alkalmazások gyakorlatilag a mainnet megnyitásával egy időben jelenjenek meg.

A magas kezdeti TVL azonban önmagában még nem garantálja egy ökoszisztéma hosszú távú sikerét. Új hálózatokon a likviditást gyakran ösztönzők, várható tokenjutalmak, airdrop-spekuláció és rövid távú hozamvadászat mozgatja. A valódi teszt az lesz, hogy az Arc képes-e hónapokkal később is megtartani a tőkét és fenntartható gazdasági aktivitást kialakítani.

A mémcoinok is azonnal megjelentek az intézményi blokkláncon

Az Arc érdekes kettőssége már az induláskor láthatóvá vált. Miközben a Circle és partnerei az intézményi fizetéseket, a devizapiacokat és a tokenizált pénzügyi infrastruktúrát hangsúlyozzák, a nyilvánosan használható blokkláncon szinte azonnal megjelentek a mémcoinok, launchpadek és spekulatív kereskedési alkalmazások is.

Ez tulajdonképpen természetes következménye annak, ha egy EVM-kompatibilis hálózat nyitott módon engedi az okosszerződések telepítését. Ugyanaz az infrastruktúra, amelyen egy bank tokenizált pénzügyi eszközt számolhat el, technikailag arra is felhasználható, hogy valaki néhány perc alatt új spekulatív tokent indítson.

A korai DEX-likviditás különösen jelentős hozamokat mutathat, mivel egy új hálózaton a kereskedési volumen időnként gyorsabban nő, mint a rendelkezésre álló likviditás. Ilyenkor a likviditásszolgáltatók számára magas díjbevétel jelenhet meg, ezek a hozamok azonban jellemzően nem fenntarthatók hosszú távon.

A kockázatok szintén jelentősek. Az új tokenek jelentős része rendkívül alacsony likviditású lehet, a fejlesztők kiléte sokszor nem ismert, az okosszerződések auditálatlanok lehetnek, és a rug pull vagy más csalási forma veszélye is lényegesen magasabb, mint a régebbi, szélesebb körben tesztelt protokollok esetében.

Az, hogy egy token az Arc hálózatán fut, önmagában semmilyen Circle-garanciát nem jelent. Ugyanez igaz az új launchpadekre, kereskedési botokra és DeFi-alkalmazásokra is.

Hogyan lehet USDC-t juttatni az Arc hálózatára?

A nyilvános mainnet elindulásával jelentősen egyszerűbbé vált az Arc elérése, mint a korai hozzáférési időszakban. A felhasználók már különböző cross-chain megoldások segítségével mozgathatnak USDC-t más támogatott blokkláncokról az Arc hálózatára.

A Circle saját infrastruktúrája mellett a CCTP is fontos szerepet játszhat ebben. A Cross-Chain Transfer Protocol a Circle olyan rendszere, amely lehetővé teszi az USDC blokkláncok közötti mozgatását anélkül, hogy feltétlenül egy hagyományos, becsomagolt tokenekre épülő bridge-modellt kellene használni.

Több központosított kriptotőzsde is elkezdte támogatni az Arc USDC-t. Ez jelentősen csökkenti a felhasználói belépési küszöböt, mert a megfelelő hálózat kiválasztásával közvetlenül tőzsdéről is lehet USDC-t Arc-címre küldeni, illetve bizonyos szolgáltatóknál Arc hálózatról visszautalni.

Ettől függetlenül különösen fontos minden tranzakciónál ellenőrizni a kiválasztott hálózatot. Az „Arc”, „Arc Network” vagy hasonló elnevezések megjelenése szolgáltatónként eltérhet, egy hibás hálózatra történő kiutalás pedig akár a pénzeszközök elvesztéséhez is vezethet.

Új bridge-eknél további problémát jelentenek a hamis weboldalak. Egy új blokklánc indulásakor gyorsan megjelennek a hivatalos szolgáltatások kinézetét lemásoló adathalász oldalak, ezért nagyobb összeg mozgatása előtt célszerű először egy minimális teszttranzakcióval ellenőrizni a címet és az útvonalat.

Az Arc két teljesen eltérő világot próbál összekapcsolni

Az Arc egyik legérdekesebb tulajdonsága végül nem valamelyik technikai paramétere, hanem az, hogy egyszerre két nagyon különböző felhasználói csoportnak próbál infrastruktúrát biztosítani. Az egyik oldalon bankok, kártyatársaságok, eszközkezelők és más intézményi szereplők állnak, amelyek gyorsabb elszámolást, kiszámítható költségeket és tokenizált pénzügyi infrastruktúrát keresnek.

A másik oldalon ott van a nyílt kriptopiac: decentralizált tőzsdék, DeFi-hitelezés, launchpadek, kereskedési botok, mémcoinok és airdrop-vadászok. Ugyanazon a hálózaton tehát akár egy intézményi pénzügyi tranzakció és egy néhány perccel korábban létrehozott spekulatív token kereskedése is megtörténhet.

Ez egyszerre lehet az Arc egyik legnagyobb erőssége és egyik legfontosabb kockázata. A nyitottság likviditást és gyors innovációt hozhat, ugyanakkor olyan spekulatív és biztonsági problémákat is, amelyeket az intézményi pénzügyi szereplők hagyományosan igyekeznek elkerülni.

A felhasználók szempontjából ezért indokolt különválasztani a hálózat intézményi és spekulatív oldalát. Egy nagy múltú szereplő jelenléte az Arc validátori vagy partneri körében nem jelenti azt, hogy az ugyanazon blokkláncon működő összes DeFi-protokoll, token vagy launchpad ellenőrzött vagy alacsony kockázatú lenne.

Az ARC token más szerepet kaphat, mint az USDC

Az Arc egyik elsőre furcsának tűnő tulajdonsága, hogy miközben létezik – illetve a jövőbeni hálózati modellhez tervezett – ARC token, a gas díjat mégsem ebben, hanem USDC-ben kell fizetni. Ez tudatosan választja szét a fizetési és a hálózati koordinációs funkciót.

Az USDC feladata a kiszámítható tranzakciós költség biztosítása. Az ARC token hosszabb távon más szerepeket, például stakinget, hálózati irányítást és a konszenzusban történő részvételt kaphat, amennyiben az Arc a tervek szerint továbblép a jelenlegi intézményi validátori modellből egy Proof-of-Stake-alapú rendszer felé.

Ez a megoldás érdekes alternatívát jelent a legtöbb Layer 1 hálózathoz képest. Ethereumon az ETH egyszerre szolgál gas tokenként, stakingeszközként és monetáris kriptoeszközként, míg az Arc esetében ezek a funkciók részben szétválhatnak.

A konstrukció előnye az lehet, hogy a vállalatoknak és hétköznapi felhasználóknak nem kell egy volatilis tokent vásárolniuk kizárólag azért, hogy tranzakciót hajthassanak végre. Ugyanakkor az ARC token későbbi piaci értékének és gazdasági szerepének megítélése külön kérdés, amelyet nem szabad összekeverni az Arc blokklánc technikai használatával.

Az Arc valódi tesztje csak most kezdődik

A szeptember 16-i mainnet indulás után az Arc technikailag már működő blokklánc, de az ökoszisztéma hosszú távú jelentőségét még túl korai megítélni. A Circle erős intézményi kapcsolatrendszerrel, hatalmas USDC-ökoszisztémával és olyan technikai konstrukcióval indította útjára a hálózatot, amely kifejezetten a pénzügyi alkalmazások több gyakorlati problémájára próbál választ adni.

A USDC-alapú gas különösen fontos újítás lehet. Egy egyszerűbb felhasználói élményhez vezethet, hiszen nem szükséges külön natív tokent tartani kizárólag a tranzakciós díjak miatt, miközben a vállalatok dollárban tervezhető hálózati költségeket kaphatnak.

Az intézményi validátorok, a BlackRockhoz, a Visához és a Mastercardhoz hasonló szereplők részvétele, valamint a gyorsan megjelenő DeFi-likviditás erős kezdést biztosíthat az Arc számára. Ezekből azonban még nem következik automatikusan, hogy a hálózat hosszú távon jelentős szeletet hasít ki az Ethereum, a Solana vagy más Layer 1 blokkláncok piacából.

A decentralizáció mértéke, az alkalmazások valódi használata, az USDC-re épülő gazdasági modell, a szabályozási környezet, az ARC token jövőbeli bevezetése és a hálózaton maradó tartós likviditás mind fontos kérdések maradnak.

Az Arc mindenesetre jól mutatja, merre fejlődik a stabilcoinpiac. A stabilcoinok egyre kevésbé csak olyan digitális dollárok, amelyekkel a kriptotőzsdéken BTC-t vagy altcoinokat lehet vásárolni. Lassan olyan teljes pénzügyi infrastruktúra épül köréjük, amelyben maga a stabilcoin lehet az elszámolási eszköz, a fizetőeszköz és még a blokklánc működéséhez szükséges gas díj pénzneme is.

Az Arc legnagyobb kérdése ezért nem az, hogy technikailag működik-e. Sokkal inkább az, hogy a Circle képes-e ugyanazon a nyilvános blokkláncon tartósan összehozni az intézményi pénzügyi világot és a nyitott kriptopiacot anélkül, hogy az egyik oldal igényei ellehetetlenítenék a másikat.