Túlfutott a célsávon a magyar infláció decemberben

A novemberhez képest bekövetkezett árváltozás és a kedvezőtlen tavalyi bázis miatt a megelőző havi 3,7 százalékról masszívan 4,6 százalékra emelkedett az éves ráta. Az érték meghaladta a konszenzust. Kedvezőtlen, hogy a maginfláció havi szinten emelkedett, éves összehasonlításban pedig 4,7 százalékra gyorsult. Ezzel 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7, az éves átlagos maginfláció pedig 4,6 százalékon alakult.

Ami a részleteket illeti: az élelmiszerárak nőttek havi szinten, 0,4 százalékkal. A járműüzemanyagárak 2,2 százalékos havi drágulása lényegében a vártnak megfelelő volt, mint ahogyan a ruházati cikkek 0,1 százalékos áremelkedése is. A tartós cikkek 0,6 százalékkal nőttek, bőven meghaladva a sokévi szezonális értékeket. A perzisztens szolgáltatások árai átlagosan 0,4 százalékkal lettek magasabbak, ezen belül a lakbér, a szállítási szolgáltatások, és a repülőjegyárak voltak kiemelkedőek. 

A háztartási energiáért átlagosan 1,7%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,3%-kal. Az ősz folyamán tapasztalt tavalyinál hidegebb időjárás következtében realizált masszív energiafogyasztás-bővülés lecsapódott az árakban. Kellemetlen meglepetés volt az utolsó havi adatban, hogy a forint tavaly második félévi gyengülése még január előtt elérte a jellemzően importált tartós cikkeket és az árfolyam alakulásának kitett szolgáltatáscsoportokat. 

A headline inflációs szám a következő hónapokban még a célsávon kívül ragadhat. Az infláció további alakulása szempontjából kedvező hír a szolgáltatás-infláció lassulása, ami növelheti a bizalmat a dezinflációs folyamatok fenntarthatóságában. 

Az árfolyam elmúlt időszakban tapasztalt gyengélkedése az üzemanyagok és az élelmiszerek után már az ipari termékeket is elérte decemberben és a begyűrűződés folytatódhat az idei év elején. Az élénkülő fogyasztás mindemellett ismét teret engedhet az árárazásoknak. Ezek eredményeként 4 százalék felett lehet majd az idei éves átlagos fogyasztói árindex bővülés. Az árdinamika előrevetíthető alakulása rövidtávon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)