Tüntettek a tervezett nyugdíjreform ellen
Országszerte kétszáz városban várhatók megmozdulások a nap folyamán, s fennakadások vannak a vasúti közlekedésben is. A köztársasági elnök az infláció és az energiaválság ellenére sem akar lemondani a meghirdetett társadalmi reformokról, és nem zárta ki, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, amennyiben az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal akadályozzák meg a kisebbségben lévő kormánya által benyújtandó törvénytervezet elfogadását - jelezte csütörtökön Olivier Dussopt munkaügyi miniszter. "Amennyiben a teljes ellenzék összefog, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa a kormányt, Emmanuel Macron a franciákat fogja felkérni, hogy döntsenek és mondják meg, milyen új többséget akarnak. És ez esetben természetesen kampányolni fogunk, hogy az elnököt megerősítsük" - mondta a kormánytag, akit a nyugdíjreformmal kapcsolatos egyeztetésekkel bízott meg az államfő.
A tárgyalások jövő héten kezdődnek a szakszervezetekkel és a munkáltatói képviseletekkel. Élisabeth Borne miniszterelnök szerda este közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a kormány egyeztetéseket kezdeményez annak érdekében, hogy még a tél vége előtt elfogadja a parlament a nyugdíjreformot. "A párbeszédet és az egyeztetést választottuk a szociális partnerekkel és a politikai pártokkal" - hangsúlyozta a kormányfő, aki azt szeretné, ha a nyugdíjreform jövő nyáron életbe lépne. A kormány fokozatosan akarja a nyugdíjkorhatárt évente négy hónappal megemelni annak érdekében, hogy az 2031-ben 65 év legyen a jelenlegi 62 helyett.
Emmanuel Macron már első elnöki ciklusa alatt megpróbálta a nyugdíjrendszert megreformálni, de a koronavírus-járvány miatt végül elhalasztotta. Miután májusban a franciák újra államfőnek választották, a júniusi nemzetgyűlési választáson Emmanuel Macron elvesztette az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, ami megnehezíti a kormány számára a törvények elfogadását. Miközben a GDP-arányos államháztartási hiány idén várhatóan meghaladja 5,5 százalékot, az államadósság pedig 114,5 százalékos, a franciák vásárlóerejének megtartása érdekében nyújtott állami juttatások és az infláció miatt a köztársasági elnök úgy véli, hogy csak a nyugdíjkorhatár emelésével és a munkanélküliség csökkenésével tudja az állam a bevételeit növelni anélkül, hogy emelné az adókat.
A jövő évi költségvetésben a közszférában és az oktatásban dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést irányoz elő a kormány. Ennek ellenére a tanároknak 11 százaléka sztrájkba lépett csütörtökön az oktatási tárca szerint, mert keveslik a beígért összeget.
A jelenleg 5,8 százalékos infláció kordában tartására a kormány jövőre meghosszabbítja az energiaárakra tavaly bevezetett árplafont, és 15 százalékban maximálja a villamosenergia és a gáz árának az emelkedését. Az emelkedés a lakossági energiaárakban ugyanakkor magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor a kormány 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamosenergia árának a növekedését, a gáz árát pedig 2021 októberében befagyasztotta. A legszerényebb körülmények között élőknek külön segítséget is ígért a kormányfő: mintegy 12 millió háztartás az év vége előtt 100 vagy 200 eurós "rendkívüli energiacsekkben" részesül.
Mindezek ellenére a nyugdíjkorhatár emelése népszerűtlen az országban, a pártok közül azonban elsősorban az ellenzéki baloldali pártszövetség támogatja a tiltakozásokat. "Minden francia szakszervezet az ellen van, hogy 64-65 éves korig kelljen dolgozni" - mondta csütörtökön Philippe Martinez, a CGT, második legnagyobb szakszervezet főtitkára.
A reformpárti CFDT viszont nem veszt részt a csütörtöki tiltakozásokban. Laurent Berger főtitkár szerint a nyugdíjreformot vállalatonként és ágazatonként kell megvitatni és bevezetni. Az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES támogatja a csütörtöki tiltakozó felvonulásokat, és október 16-ára egy "nagy menetet" is szervez a drágulás ellen, valamint azért, mert a kormány nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.
