Turbulens hónapok után továbbra is nagy a piaci bizonytalanság
„Amikor ilyen szinten kapkodjuk a fejünket a történések forgatagában, amikor a volatilis és a volatilitás lassan kötőszónak számítanak, még nagyobb a jelentősége annak, mit gondolnak a piaci folyamatokról a profik” – nyitotta meg az OTP Private Banking Profik a piacokról elnevezésű szakmai rendezvényét Bozsogi Tamás, az OTP Bank kiemelt privát banki területének vezetője. Szerinte az ilyen időszakokban még fontosabb eljuttatni a megfelelő információkat az ügyfelekhez, hogy ők a változékony helyzetekben is meg tudják hozni a legjobb pénzügyi döntéseket.
Bankcsődöktől hangos évkezdet
A jelenlegi piaci aggodalmak és a 2008-as pénzügyi válság Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője szerint nem említhetők egy lapon. A szakértő úgy vélte, most nincsenek akkora egyensúlytalanságok a világgazdaságban, mint 15 éve.
Ugyanakkor azt sem állítja, hogy egy-két bank problémájáról volna szó: ennél szisztematikusabb a gond, bár az szerinte elsősorban az Egyesült Államokat érinti. Azt az országot, amelynek sokkal kevésbé koncentrált a bankrendszere, mint az európai, így lényeges a regionális és helyi bankok gazdaságban betöltött szerepe.
Hasonló állásponton volt Turner Tibor, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. Bár szerinte a piacok teljesen egyértelműen egy elszigetelt amerikai eseményként árazzák a bankcsődöket, nem zárható ki teljesen, hogy amennyiben több bank is problémássá válik a tengerentúlon, annak lesz valamilyen átfertőző hatása.
Derűlátásra adhat okot, hogy – miközben láttuk a Credit Suisse vesszőfutását – az öreg kontinens bankjait és azok ügyfeleit jóval erősebb védőháló veszi körbe, mint a tengerentúliakat.
Merre kereshet utat a pénz?
Tovagyűrűzhet persze az Egyesült Államok gazdaságának recessziója is, márpedig Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép-európai vezetője 85-90 százalékos valószínűséggel azt várja, hogy az év második felében recesszióba kerül az amerikai gazdaság.
Azt követően, hogy visszatértek a befektetők az amerikai részvénypiacra, elkezdtek visszaszivárogni a pénzek a feltörekvő országok irányába is. Al-Hilal István szerint ennek a kínai részvénypiac az egyik legnagyobb nyertese. A szigorú járványügyi intézkedéseknek vége, a fogyasztás nagyon lendületes, a nagybefektetők vásárolni kezdték a nagyon alulértékelt vállalatokat.
A Fidelity egyenesen arra számít, hogy a kínai részvénypiacra még nagyon sok pénz fog beáramlani. A derűlátást fűti az is, hogy a pandémia miatti leállást a kínai vezetés arra használta, hogy komoly szabályozási csomagokat dolgozzon ki az ingatlanpiacra, a techcégekre, vagy a szerencsejáték szektorra, amelyek miatt sok befektető hagyta el az országot. Ennek az űrnek a betöltése szintén az erős felpattanás irányába mutat.
Hasonló lendületre számít a várható kamatcsökkentések miatt a kötvényfronton Turner Tibor. Szerinte – ahogy az elmúlt néhány hónap – az előttünk álló időszak is a kötvénypiacokról szól, mind Amerikában, mind Európában, mind pedig Magyarországon.
Ha a tényleges trendfordulót jelző inflációs számokon felbuzdulva a jegybankok mérsékelni kezdik a kamatokat, az kifejezetten jót tehet a kötvények teljesítménynek, amelyeken szemmel látható hozamot lehet elérni. Az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese azt valószínűsíti, hogy az Egyesült Államokban előbb lesz kamatcsökkentés, mint Európában.
A recessziós félelmek miatt nem számít kedvező időszakra a részvénypiacokon Cser Tamás. A Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője ugyanakkor nem is temeti a részvényeket: ha a mostanihoz hasonló inflációt hozó legutóbbi időszakig, a hetvenes évekig visszatekerjük az idő kerekét, akkor például az Egyesült Államokban két eszközosztály volt képes reálhozamra: a nyersanyagok és a részvénypiac alacsonyabban árazott része.
Ilyen megfontolásokból jelenleg is látnak fantáziát azokban a szegmensekben, ahol nyomott az árazás, vagy amelyek nem annyira érzékenyek a gazdaság ingadozására, és közben jó a reálhozamtermelő képességük. Ilyen a befektetői szemmel unalmas, stabil távközlési szektor, amelyben két-három éve senki nem gondolta volna, hogy 10-15 százalékos áremelésekre kerülhet sor.
Gyengülő jelentőségű dollár, erősödő klímavédelem
A kilencvenes évek óta rendszeresen visszatérő téma a dedollarizáció, amelyet azonban Al-Hilal István továbbra sem lát túlságosan előrehaladottnak. Tény ugyan, hogy a dollár részesedése a hivatalos jegybanki tartalékokban 70 százalékról 60-ra csökkent, de ehhez az euróra és 30 évre volt szükség.
Ezalatt más területeken is veszített a jelentőségéből az amerikai fizetőeszköz, például a világkereskedelemben, a befektetési piacokról azonban ez nem mondható el: például a devizapárokban még mindig 88 százalékban a dollár az egyik deviza a Fidelity International kelet-közép-európai vezetője szerint.
Ráadásul a dollár távlati jelentőségének kedvez, hogy számos, a befektetők nagyfokú érdeklődésére számot tartó szegmensben az Egyesült Államok meghatározó szereplő, és várhatóan az is marad. Ezek egyike a klímavédelem. Az például, hogy Amerikában elfogadták a klímatörvényt, Turner Tibor szerint az egész világon felerősítheti a fenntarthatósággal összefüggő gondolkodást, az ezzel kapcsolatos pénzköltést és beruházásokat.
Azon túl, hogy ez hosszú távon kifejezetten pozitív hatást gyakorol a gazdaságra, a nyersanyagpiacokat is a gondolkodás homlokterébe hozza: ígéretes befektetési célponttá teszi azokat a nyersanyagokat, amelyeknek meghatározó a szerepe a fenntartható iparágakban, így a nikkelt, az alumíniumot vagy a rezet.
Forintos kérdések
„Hogy a fenébe ne erősödne egy deviza, ahol ilyen eszméletlen magas a kamat?” – tette fel a költői kérdést a szakmai eszmecsere forintról folytatott részében Al-Hilal István. Ráadásul nem pusztán a fejlett piacokhoz képest nagyon magas a magyar kamat, hanem a régióhoz viszonyítva is az. És mivel a recesszió elkerüléséhez is be kell indítani a kamatvágást, szerinte ez a 400 körüli árfolyam realitását vetíti előre. Ebbe az irányba hat az is, hogy a külföldiek kezében lévő magyar államkötvény állomány soha nem látott, 7000 milliárd fölötti szinten tetőzött.
Ez a bizonytalanság – a kirívó esetnek számító inflációs környezettel – nem kedvez a magyar kötvénypiacnak. Ahhoz pedig, hogy a magyar részvénypiac egy jelentősebb felértékelődés terepe legyen, egy fenntartható pályára tett költségvetésre is szükség volna.
