Új elnököt és vezetőséget választott az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
2025. 03. 24. 15:30
Pawel Tokarzewski lett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) új elnöke, aki Kókai-Nagy Ákost követi a poszton, megújították az egyesület igazgatóságát is - közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az új elnök az amerikai gyógyszergyártó Eli Lilly magyarországi cégének ügyvezető igazgatója.
Az AIPM továbbra is elkötelezett az iparág fejlesztése és a magyar betegek jobb ellátása mellett. Az új vezetés célja, hogy biztosítsa: Magyarországon is elérhetővé váljanak a legmodernebb terápiák, és az ország versenyképes maradjon az egészségügyi innováció területén - áll a közleményben.
Honlapjuk szerint az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon. A tagvállalatok értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel a GDP közel 1 százalékát biztosítják.
Egy zümmögésből megmondjuk, mi az
Egy fénykép vagy hangfelvétel is elég lehet ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia kiszűrje a veszélyes, betegséget terjesztő szúnyogfajokat: új korszak kezdődhet a járványmegelőzésben. Az MI modellek akkor működnek jól, ha nagy mennyiségű, jó minőségű adaton tanulhatnak, azonban szúnyoghangokból jelenleg még nincsen elég használható felvétel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói frissen megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a szúnyogok hangja egyeden és fajon belül is viszonylag állandó. Továbbá, figyelembe véve a környezeti paramétereket, például a hőmérsékletet, a hangok még pontosabban kapcsolhatóak az egyes fajokhoz. Mindez azt vetíti előre, hogy az MI alapú automatikus terepi szúnyoghatározás a környezeti tényezők beépítése mellett lehet igazán hatékony. A jövőben ezek az automatizált monitorozó rendszerek segíthetik a hatékony közegészségügyi intézkedéseket a vektorpopulációk, vagyis a potenciálisan betegséget terjesztő állatok nyomon követésével.
Rekordszint felett a budapesti szállodapiac
Mérföldkőhöz érkezett tavaly a budapesti szállodapiac, miután a vendégéjszakák száma első alkalommal haladta meg a pandémia előtti szintet. A fővárosi szálláshelyek 2025-ben összesen 9,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez 4 százalékkal több a 2019-es szintnél és 6,5 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A rekordot jelentő értékből 8,5 milliót külföldi vendégek töltöttek el, amely 7 százalékos növekedést jelent az előző év számaihoz képest. A folyamatosan bővülő kereslet nyomán jelentős szállodafejlesztési hullám indult a városban, amelyek közül egyre több szálloda irodaépületek átalakításával valósul meg. A következő években új nemzetközi márkák jelenhetnek meg a piacon, és a kínálat bővülése mellett a befektetői aktivitás is erős maradhat.
14 székelyföldi településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot egy óriásprojekt keretében
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt (77 milliárd forint) meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben - közölte hétfőn az MTI-vel az egyik haszonélvezőként a csíkszeredai önkormányzat.
„A Bitcoin meg fog halni” – Oscar-jelölt színész jósolta a kriptovaluta bukását
Újabb híresség állt be a Bitcoin kritikusai közé. Terrence Howard hollywoodi színész egy podcast-interjúban kijelentette, hogy szerinte a világ legismertebb kriptovalutája előbb-utóbb el fog tűnni. Bár a Bitcoin haláláról szóló jóslatok nem újkeletűek, a történelem eddig rendre rácáfolt az ilyen kijelentésekre.
Akciós termékként csak magyar tej kerüljön a polcokra
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felhívást intézett a kiskereskedelmi szereplők felé, hogy a termelők fennmaradása érdekében április 1. és június 30. között az "elsőáras" vagy "akciós árú" termékként kizárólag magyar tejet értékesítsenek, egyben felszólították a hazai tejfeldolgozókat, hogy biztosítsák az ehhez szükséges árumennyiséget a megfelelő áron - közölte a szervezet az MTI-vel hétfőn.
XRP: a nagy befektetők vásárolnak, miközben a kisbefektetők veszteségekben ülnek
Érdekes kettősség alakult ki az XRP piacán: miközben a tokenek jelentős része jelenleg veszteségben van, a nagy tőkével rendelkező befektetők láthatóan nem hátrálnak meg. Sőt, a friss on-chain adatok szerint a „bálnák” inkább felhalmozási stratégiát követnek, miközben a kisebb befektetők jelentős nem realizált veszteségekkel néznek szembe.
Erősödött a forint hétfő estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Ripple USD robbanásszerű növekedése: 1,5 milliárd dollár fölé ugrott a stabilcoin likviditása
Miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobb politikai ellenállásba ütközik a központi banki digitális dollár (CBDC) bevezetése, a magáncégek által kibocsátott stabilcoinok látványos növekedést mutatnak. A Ripple által kibocsátott RLUSD likviditása egyetlen év alatt több mint hatszorosára nőtt, ami jól jelzi a blokklánc-alapú digitális dollárok iránti erősödő keresletet.
„A bankok veszíthetnek a legtöbbet” – Giancarlo szerint kulcsfontosságú a CLARITY Act a kriptopiac számára
Egyre élesebb vita bontakozik ki az Egyesült Államokban a kriptoszektor jövőjét meghatározó szabályozás körül. A korábbi CFTC-elnök, Christopher Giancarlo – akit sokan csak „Crypto Dad” néven emlegetnek – szerint ha a CLARITY Act törvényjavaslat megbukik, az amerikai bankok kerülhetnek komoly versenyhátrányba a globális digitális pénzügyi piacon. A kérdés nemcsak a kriptoipar jövőjét, hanem a teljes pénzügyi rendszer átalakulását is érinti.
A MNB megújította hitelintézeti zöld ajánlását
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította zöld banki ajánlását, amelynek célja, hogy a hazai hitelintézetek, az érintett befektetési szolgáltatók és harmadik országbeli fióktelepek következetesen és hitelesen kezeljék a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatokat döntéshozatali és működési folyamataikban.
Napi félmillió csomagot kezelnek a vámhatóságok, pörög az e-kereskedelem
Az e-kereskedelem gyors növekedése már napi szinten is komoly terhelést jelent a logisztikai és vámkezelési rendszereknek. A kiscsomagos forgalomban tavaly 30 százalékos bővülést mértek, a hatóságok pedig naponta akár 500 ezer csomag vámkezelését is elvégzik – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által rendezett 16. Közlekedéslogisztikai Konferencia második napján. A szakmai fórumon a légiáru-forgalom növekedéséről, a vasúti logisztika szűk keresztmetszeteiről, a zöld fuvarozás gazdasági realitásairól és az agrárlogisztika átalakuló piaci viszonyairól is szó volt.