Újabb feketelista a vállalkozásokról

Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél. Ez azért nagyon aggasztó, mert ebben az esetben a pénzintézet mindaddig megtagadja a 4, 5 M Ft felett a kifizetéseket, amíg az ügyfél nem kerül át a megbízható kockázati besorolásba.

Kiemelte, a módosítás minden olyan területet hatványozottan érint, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálni tudják a fekete pénzeket: példaként említette az ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégeket és a generálkivitelezőket is.

2017-ben a pénzmosásról szóló törvénymódosításnak elméletben alaposan fel kellett volna forgatnia a vállalkozók addigi adatkezelési gyakorlatát és ismereteit, de mivel ez még csak egy fejlődő jogterület és most fog berobbanni a köztudatban, számos cégvezető nem foglalkozott ennek a jelentőségével.

A türelmi időszaknak ugyanakkor hamarosan vége, hiszen hetek-hónapok kérdése, és a speciális adatvédelmi és pénzmosási megfeleltetést egy mindenki által elérhető nyilvántartási rendszerben vezetik majd, aminek jogkövetkezményei is lehetnek, közölte Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi szakjogász.

Még több kötelező adminisztráció jön a cégeknek

Mint mondta, ebben az adatbázisban láthatóvá válnak a cégek adatai. A kötelezett vállalkozásoknak egy relatíve bonyolult struktúrában kockázatértékelést kell kidolgozni, belső szabályzatot kell létrehozni és visszamenőleg is kötelesek minősíteni az ügyfeleiket. A dokumentumokat ráadásul évekig kötelező megőrizni.

„Minden vállalkozás bekerül majd egy kockázati besorolásba, amit a tulajdonosok meg is tekinthetnek majd online. Az adatbázis egy összetett szempontrendszer alapján értékeli a cégeket, és ha valakinek hiányosak az adatai, egészen addig nem történhet a részükre kifizetés, amíg nem kerülnek le a feketelistáról. Az adott felületen ugyanakkor a pótlást be lehet majd nyújtani” – magyarázta a pénzmosási szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke arról is beszélt, ez egy adminisztratív eljárási rendszer, amelynek lényege, hogy a hatóságok lássák: tényleg a valódi tulajdonos-e az, aki a pénzt birtokolja. A nyilvántartásnak köszönhetően nyomon követhetővé válik ugyanis, hogy a fekete pénzek honnan hova áramlanak.

Kérdésre válaszolva elmondta, a kötelezett vállalkozások közé tartozik a piac minden olyan szereplője, amelynél nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálni tudják a feketén pénzeket. Példaként említette az ingatlanszektort, a generálkivitelezőket, valamint a digitális szegmenshez tartozó könyvelőket és ügyvédi irodákat egyaránt.

Ingatlanosok a NAV célkeresztjében

Dr. Tóth Judit Lenke tapasztalatai szerint a NAV kiemelt figyelmet fordít az ingatlanközvetítők és ingatlan adás-vétellel foglalkozó irodák pénzmosási szabályzatának vizsgálatára. Mint mondta, a szabályzatalkotáson túl is számos gyakorlati intézkedés van, amit be kell tartani, többek között minden egyes ügyfél esetében el kell végezni az átvilágítást és kockázatértékelést.

Érdekességként említette, bár kevesen tudják, de egy ingatlanirodában több mint 20 dokumentumot kell használni ahhoz, hogy az megfeleljen a kötelező pénzmosási és adatvédelmi szabályoknak.

„Az ingatlanirodák működésükből fakadóan fokozottabb rendszerfenntartásra kötelezettek. Mivel általánosságban a pénzmosás most erősebb, a közelmúltban több ingatlanos, építési vállalkozó ügyfelemet is vizsgálta a NAV, és bár szerencsére bírság nélkül zárult minden ügy, volt olyan cég, akinél egy éven belül ez volt a második eljárás. Ez figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy a hatóságok tényleg ellenőrzik a pénzmosási törvény betartását, és nemcsak városi legenda az egész” – fogalmazott.

Az adatvédelmi szakjogász mindenkinek azt javasolja, járjon nyitott szemmel és tájékozódjon azzal kapcsolatban, milyen adatszolgáltatásra köteles.

Dr. Tóth Judit Lenke munkája során kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy egyszerre rakja rendbe az adatvédelmet (GDPR) és a pénzmosási eljárást is, mert a gyakorlatban a kettő összefügg egymással. Oktatásain megtanítja az ügyfeleknek, mi a bevett szokás, mit hova fűzzenek, mindezt annak érdekében, hogy a rendszerek önjáróak legyenek.