Újabb két bank és a Wise is áthárítja a lakosságra az illetékemelést

A változások most csak az illetékemelés mértékéig terjednek

A tegnapi napon a MagNet Bank, a Polgári Bank és a Wise által bejelentett változás alapján 0,15 százalékponttal, de legfeljebb 10 000 forinttal drágulnak az átutalások és a csoportos beszedések, ami másfélszeres díjnövekedést jelent a banki díj pénzügyi tranzakciós illetékre eső részére.

Ez azt jelenti, hogy például 100 000 forint átutalása esetén 150 forinttal többet kell fizetni majd februártól az eddigi 300 forint helyett, összesen tehát már 450 forintot, ami csak az illetéket jelenti. Ehhez még hozzájön a banki díj is.

A készpénzfelvételnél még nagyobb arányú a banki díj illetékrészének emelkedése. 0,3 százalékponttal drágulnak ezek a tranzakciók, így a díjemelkedés hatása erőteljesebben érezhető lesz. Például 100 000 forint készpénzfelvétele a bankszámláról 300 forinttal drágul, így összesen már 900 forint lesz csak az állam által elvont díjrész a banki díjból. Ehhez hozzáadódik még a bank saját díjrésze is.

Ha egy átutalás konverzióval is együtt jár, azaz a számla devizanemétől eltérő devizanemben küld pénzt a számla tulajdonosa (például forint számláról euró devizanemű SEPA átutalást indít), akkor az új kiegészítő tranzakciós illetéket is áthárítja a MagNet Bank, Polgári Bank és a Wise is, amely 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint. Ezért ezek a tranzakciók 0,6 százalékponttal, összesen legfeljebb 30 000 forinttal drágulnak a hazai bankoknál a jelenlegi 0,3 százalék, legfeljebb 10 000 forintról. Vagyis az állami elvonás megtriplázódik ezeknél az átutalásoknál, mértéke összesen 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forint lesz.

A változás háttere az, hogy az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendeletet módosító 183/2024. (VII. 8.) számú kormányrendelet alapján 2024. augusztus 1-től megemelkedett a szinte minden pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. Emellett a kormány bevezette az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is a devizaváltásokra. Mindkét állami elvonást a banknak kell fizetnie, de nincs megtiltva, hogy áthárítsák azt az ügyfelekre. A lakossági ügyfelekre nézve azonban a 187/2024. (VII. 8.) számú kormányrendelet 2024. december 31-ig kifejezetten megtiltja az illetékemelés áthárítását.

Megmaradnak a kedvezmények

Az emelések ellenére jó hír viszont, hogy az eddigi kedvezmények a MagNet és a Polgári banknál megmaradnak, így a díjcsomagok által kínált díjmentes átutalások, illetve csoportos beszedések továbbra is díjmentesek maradnak. Annak ellenére is, hogy a bankoknak megnövekedett terhet kell majd befizetniük az államkasszába ezen tranzakciók után, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Wise esetében az illetékmentes határig, tehát tranzakciónként 50 000 forintig továbbra is díjmentesek – és változatlanul azonnaliak – maradnak a forintátutalások Magyarországra. 

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést januártól kezdve a pénzügyi tranzakciós illeték megemelésére hivatkozva:

    •    Raiffeisen Bank: 2024. november 21. (az új ügyfelekre nézve)
    •    OTP Bank: 2025. január 1.
    •    K&H Bank: 2025. január 6.
    •    CIB Bank: 2025. január 17.
    •    UniCredit Bank: 2025. február 1.
    •    MBH Bank: 2025. január 31.
    •    MagNet Bank: 2025. február 1.
    •    Polgári Bank: 2025. február 1.

Nem tett még közzé díjemelést az Erste Bank, a Gránit Bank, a KDB Bank és az Oberbank, de ez a 4 bank is biztosan át fogja hárítani a lakossági ügyfelekre a pénzügyi tranzakciós illeték megemelkedését.

Szlovákiában is elindul a magyarhoz nagyon hasonló pénzügyi tranzakciós adó

A szlovák parlament 2024. október 3-án szavazta meg az új tranzakciós adóra vonatkozó törvényt, mely a vállalkozási bankszámlákon végzett terhelési tranzakciókra vonatkozik majd, tehát a szlovákiai lakosságot nem érinti.

A tranzakciós adó szinte mindenben a magyar modellre épül, így az adót a banknak kell megfizetnie, de annak áthárítása nincs megtiltva az ügyfelek felé.

A szlovák törvények szerint minden vállalkozónak – egyéni vállalkozónak és a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személynek – rendelkeznie kell vállalkozói bankszámlával, így ott – a magyarországitól eltérően – az egyéni vállalkozók sem kerülhetik ki ezt az állami elvonást. Sőt, akinek még nincs, annak kötelező lesz vállalkozói bankszámlát nyitnia, egyes becslések szerint ez 190 000 szlovák vállalkozót érint.

A nem készpénzes pénzügyi műveletek (átutalások) esetén a tranzakciós adó a tranzakció 0,4 százaléka lesz, de legfeljebb 40 euró (kb. 16 000 forint). Magyarországon ennek mértéke 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint.

A készpénzfelvételekre a tranzakciós adó mértéke a duplája, azaz 0,8 százalék lesz, felső határ nélkül. Magyarországon ez készpénzfelvételenként 0,9 százalék, ugyancsak felső határ nélkül.

A bankkártyás vásárlásokra az adó bankkártyánként évi 2 euró lesz (kb. 800 forint). Magyarországon ez bankkártyánként évi 500 forint, melyet a bankok általában átvállalnak vagy a bankkártya éves díjába építenek be.

Az adófizetést nem adóztatja meg a törvény a tranzakciós adóval, Magyarországon viszont ezekre a tranzakciókra is meg kell fizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket. A magyarországihoz hasonlóan a tranzakciós adó alól mentesek többek között a postai, kincstári és pénzügyi rendszeren belüli átutalások és az ügyfél saját számlái közötti pénzmozgások is bankon belül, viszont a hazaitól eltérően Szlovákiában nem kell fizetni ezt az állami elvonást az értékpapír vásárlásokért (ezt itthon is csak 2022-ben vezette be a kormányzat).

A szlovák költségvetési tanács szerint a pénzügyi tranzakciós adónak 466 millió eurót kellene hoznia jövőre az állami költségvetésbe. A szlovák pénzügyminisztérium ugyanakkor arra számít, hogy ez az adó akár 700 millió eurós plusszal is járhat.