Vagyonadó: egy kalap alá kerülhet a kivételezett ezer és az őket túlélő több tízezer vállalkozó
A nyilvános vitában erős politikai állítássá vált, hogy az 1 milliárd forintos vagyonadó-küszöbbel kapcsolatos szakmai kritikák valójában a NER-vagyonok védelmét szolgálják. Ezzel szemben a Blochamps adatai szerint a tervezet leginkább a jellemzően a TISZA párt támogatóinak számító, sok olyan hazai cégépítőt is nehéz – sőt az eszköz- és vagyon allokációra sokkal többet áldozó szupergazdagokhoz képest aránytalanul nehéz – helyzetbe hozna, aki az elmúlt 15 évben nem kivételezésből, hanem annak ellenére maradt talpon.
Ők, akik cégük fenntartása érdekében, dacolva a másokat támogató kivételezéssel végig iszapbírkózták az elmúlt 15 évet most azt látják, hogy ellentétben az ígéretekkel nem lesz érdemi visszafordulás - egy kalap alá veszik őket a kivételezettekkel – véli Karagich István, Blochamps Capital ügyvezetője.
Nem az a kérdés, hogy a vagyonosabb rétegek részt vegyenek-e a közteherviselésben, hanem az, hogy erre milyen eszköz alkalmas. A vagyonadó bevezetése ugyanis nem egyszerű technikai adókérdés. Egyszerre hat a vállalkozói bizalomra, az adóprudenciára, a hosszú távú versenyképességre, miközben gazdasági, jogi, költségvetési és társadalmi kérdéseket vet fel. A nemzetközi tapasztalatok alapján sokkal könnyebb rosszul bevezetni, mint jól.
Vitán felüli, hogy a vagyonosabb társadalmi rétegek arányosabb közteherviselése legitim cél, de a vagyonadó rossz kialakítás esetén könnyen a már adózott, termelő és hazai tulajdonú vagyont terheli sajnos újra. (Magyarországon különösen nagy a kettős adóztatás kockázata, mert a tőkejövedelmek és vállalkozási jövedelmek már ma is adókötelesek.) A lényeg, hogy először teljes adórendszeri hatásvizsgálatra, világos célmeghatározásra és erős jogbiztonsági garanciákra van szükség.
A Magyarország piacvezető privátbanki tanácsadó cégének ügyvezetője arra emlékeztet, hogy a hazai vagyonkoncentráció nemzetközi összehasonlításban is párját ritkító: háztartások felső 10 százaléka birtokolja ma a teljes pénzügyi vagyon 68%-át, a részvény- és részesedésállomány 92%-át, vagyis a valódi vállalati és tőkepiaci vagyon rendkívül koncentrált.
Ráadásul a felső 0,3-0,5 százalék már nemhogy a felső 10 százaléktól, de a felső 1-2 százaléktól is gyorsuló ütemben távolodik. A felső decilis és a legfelső centilis közötti átlagos vagyoni rés 2017 és 2023 között 516 millió forintról 924 millió forint fölé nőtt, ami arra utal, hogy a „gazdagok” kategóriáján belül is külön elit képződött.
A Blochamps szerint ebből az következik, hogy az 1 milliárdos határ politikailag hangzatos, de szakmailag félrevisz. Egy családi vállalkozás, telephely, üzletrész, néhány ingatlan és befektetési eszköz együtt már érintetté sorolhat olyan magyar tulajdonosokat is, akik nem adóstruktúrákban ülnek, nem vitték ki a vagyonukat, és mindig is itt fizetnek társasági adót, iparűzési adót, járulékot és osztalékadót.
A korábbi Blochamps-becslés szerint az 1 milliárdos induló küszöb széles és adminisztratív beszedési szempontból költséges adóalapot nyitna meg, az elsődleges lakóingatlan beszámításától függően cca 170-200 milliárdos várható adóbevétellel, miközben egy 10 milliárdos induló határ ezt az elméleti éves bevételi plafont csak korlátozottan csökkentené, vagyis miközben az adó hatóköre csökkenne, a potenciális adóalap érdemi része megmaradna.
A magasabb adóküszöb jobban célozná a valódi nagyvagyonokat, és jelentősen kevesebb itthon termelő, vagyonát itthon tartó hazai vállalkozót kényszerítene értékbecslési, nyilatkozati és likviditási kockázat alá.
„A TISZA programja a korrupció elleni fellépést, az ellopott vagyonok visszaszerzését és a versenyképesebb gazdaságot ígér. A jelenlegi terv ugyanakkor könnyen éppen azt a hazai KKV-tulajdonosi közeget hozná újra versenyhátrányba, akik kifejezetten nem részesedtek a NER-es előnyökből, s akiktől most a jelenlegi gazdaságpolitika a foglalkoztatás fenntartását, a beruházási aktivitás növekedését és így az adóbevételek hosszú távú biztosítását várja” – fogalmazott Karagich István.
A Blochamps szakembere arra is figyelmeztet, hogy az 1 milliárdos küszöb épp a jövő gazdasági fejlettségét megalapozó startup világot is sújtja majd, hiszen az induló, gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoktól vonna el befektethető vagyont az expanzív fejlődés időszakában.
„Az 1 milliárdos konstrukcióval a politika könnyen nem az illetlenül tollasodott NER-t, hanem saját természetes több tízezres hazai vállalkozói hátországát kezdené el terhelni.” - mondta Karagich István. A Blochamps Capital ügyvezetője szerint, ha az a cél, hogy a korábbi kivételezett elit nagyobb részt vállaljon a közteherviselésből, az a küszöbemeléssel nem sérül.
A szakember szerint, alapos szakmai megfontolásra van szükség, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a STEP Hungary rendkívül részletes szakmai problématérképet és megoldási lehetőség vázat juttatott el például a Pénzügyminisztérium részére a vagyonadó esetleges magyarországi bevezetésével kapcsolatban.
„Ha az 1 milliárdos küszöb mégis megmaradna, akkor megfontolandó lenne, ha a valóban fejlesztést, versenyképesség és hatékonyságnövelést célzó beruházásba kezdő – messze nem elitvagyonnal bíró - kkv-kör számára ezek a fejlesztések beszámíthatóságot/mentességet biztosítanának az adófizetés alól. Ezek a fejlesztések más soron hoznának – a vagyonadónál egyébként jelentősebb - adóbevételt, ráadásul a gazdasági növekedés elősegítésével további hosszú távú támaszt jelenthetnének a költségvetésnek” – hívta fel a figyelmet Karagich István.
