VIG Alapkezelő: Választás előtt Lengyelország - jó beszállási pont jöhet a varsói tőzsdén
Az év legfontosabb eseménye, amely komoly hatással lehet a piac további teljesítményére, azonban csak most jön: október közepén parlamenti választást tartanak, ami ezúttal sok meglepetést tartogathat.
A lengyel részvényeknek volt honnan jól teljesítenie idén, tavaly őszre olyan alacsony értékeltséget értek el, amire még a 2008-as válság mélypontján sem volt példa. Az orosz-ukrán háború, Lengyelország földrajzi közelsége, a magas energiaárak következtében jelentősen romló külső egyensúly, a régiós alapok likvidálása komoly diszkontot eredményezett a lengyel eszközökben.
A külső tényezők mellett azonban a lengyel kormány is keményen hozzájárult a lengyel részvénypiac fokozatos leértékelődéséhez. A pénztári rendszer átalakítása, a többször emelkedő bank- és szektoradók, a hitel moratórium és más adósság könnyítő intézkedések bevezetése, a svájci frank hitelek kezelése, az állami cégek átalakítása, valamint az uniós források elmaradása mind-mind hozzájárult a lengyel részvények hosszú távú, gyenge teljesítményéhez.
Az azonban, hogy innen merre megy tovább a gazdaságpolitika, a következő hónapokban dőlhet el. Ez főleg annak függvénye, hogy kik, és milyen eredménnyel nyerik meg az október 15-i parlamenti választást, ez azonban jelenleg megjósolhatatlan.
Régiós tőzsdék idei teljesítménye (BUX és WIG az elmúlt 1 évben)
ProfitLine.hu grafika, stooq.com
Bár a pártok támogatottságát gyakran félremérik a közvélemény kutatók, azonban az igen valószínű, hogy sem a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS), sem pedig a Donald Tusk által vezetett Polgári összefogásnak nem lesz meg a kormányzáshoz szükséges parlamenti többsége. Ha pedig el szeretnék kerülni a kisebbségi kormányzást, illetve egy új választás kiírását, koalíciós partnereket kell találniuk.
A kisebb pártok azonban pont úgy tudnak életben maradni, hogy elutasítják mindkét nagy pártot, ezzel alternatívát állítva a választók elé. A legtöbb kis párt valahol a parlamenti bejutási küszöb körül billeg, így sok függ attól, hogy végül ki jut be, ki nem. Közülük a választás szempontjából meghatározó lehet a fiatalok körében rendkívül népszerű szélsőjobboldali, Konföderáció párt.
A Konföderáció fő programja, hogy nagyjából mindent elutasítanak, amit a nagy pártok képviselnek. Míg gazdasági oldalról meglehetősen liberális nézeteket vallanak (12%-os SZJA, szociális támogatások megszüntetése, magán nyugdíj-és egészségügy), politikai programjuk rendkívül szélsőséges.
A párt legnépszerűbb vezetője, a közösségi médiában igen népszerű – német felmenőkkel és közgazdasági doktori fokozattal is rendelkező és 40 milliós nézettségével igazi TikTok-sztárnak számító– Slawomir Mentzen nyíltan EU ellenes, nacionalista és bevándorlásellenes.
Talán a pártelnök sok helyen idézett, 2019-es jelszava mutatja legjobban, milyen nézeteket vall a párt: „a zsidómentes, melegmentes, Unió mentes, abortuszmentes és adómentes Lengyelországért” – ami már csak azért is érdekes, mert sikeres vállalkozóként Mentzen több adótanácsadó irodát is birtokol.
Bár mind a Konföderáció, mind pedig a PiS kizártnak tartják, hogy koalícióra lépjenek, amennyiben ez kell majd a parlamenti többséghez, könnyen lehet, hogy végül mégis rákényszerülnek. Ebben az esetben nem nehéz elképzelni, hogy a lengyel kormány még távolabb tolódik az Európai Uniótól, amire a piac egyértelműen negatívan reagálna.
Az egyes lengyelországi pártok támogatottsága
A választás eredménye körüli bizonytalanság mellett azonban a nagyobb pártok politikai programjai is sok kockázatot hordoznak magukban. Bár már csak bő egy hónap van a választásokig, és az ehhez kapcsolódó, népszerűség növelő intézkedések nagy részét már bejelentették, könnyen lehet, hogy a szoros eredmény várakozások hatására újabb támogatásokat jelentenek be.
A PiS szeptember 9-én mutatja be választási programját, a legnagyobb ellenzéki párt, a PO pedig a legtöbb esetben eddig is igyekezett a bejelentett intézkedésekre rálicitálni. Így a választás után – annak kimenetelétől függetlenül – jóval nagyobb költségvetési hiánnyal, ezzel együtt potenciálisan magasabb inflációval lehet számolni az addig is magas szektoradók legjobb esetben is mostani szinten maradása mellett.
Az indokoltnál lazább fiskális politika mellett azonban a lengyel monetáris politika is kockázatot jelenthet a választáshoz közeledve. Nagy meglepetést okozott a múlt héten a lengyel jegybank csökkenő, ám még mindig kétszámjegyű infláció mellett 75 bázisponttal, 6% csökkentette az alapkamatot.
A fejnehéz kamatcsökkentést a gyengülő növekedési kilátásokkal indokolta a jegybank, sokan azonban politikai szándékot láttak a lépés mögé. A zloty hirtelen elgyengülése mindenesetre azt mutatja, hogy ez nem igazán volt megfontolt lépés.
Az euró-zloty keresztárfolyama
forrás: stooq.com
Október közepéig tehát marad a rendkívüli bizonytalanság, ami nyomás alatt tarthatja a nyár közepéig rendkívül jól teljesítő lengyel piacot. Ez az időszak azonban könnyen lehet, hogy olyan lehetőséget teremthet, ahol akár hosszú időre érdemes belépni a lengyel piacra. Érdemes odafigyelni erre.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
A cikk szerzője: Pálfi György, VIG Alapkezelő
További érdekes elemzések a TotalReturn Blogban.
