Valóban készül a Google „XRP-gyilkosra”?

Ez felveti a kérdést: vajon a Google valóban az XRP ellen vonul harcba, vagy inkább két eltérő célcsoportnak kínálnak majd megoldásokat?
Közös cél, eltérő út
Bár a két rendszer hasonló feladatot lát el, alapvető különbségek vannak közöttük.
GCUL: zárt, központosított, csak előzetesen jóváhagyott intézmények férhetnek hozzá. A Google felügyeli az infrastruktúrát és a szabályozói megfelelést, cserébe kiszámítható havi díjat kínál.
XRPL: nyílt, decentralizált, bárki csatlakozhat. Saját kriptovalutával, az XRP-vel működik, amely a tranzakciók kiegyenlítésére és díjakra szolgál. A rendszer költségei alacsonyak, de nagy forgalomnál nőhetnek.
Emellett az XRPL bevezette saját stabilcoinját, a Ripple USD-t (RLUSD), amelyet hídvalutaként is használnak a nemzetközi elszámolások során. A GCUL ezzel szemben nem rendelkezik saját tokennel.
Okosszerződések és fejlesztési irányok
A Google rendszerének egyik nagy előnye, hogy natívan támogatja az okosszerződéseket, amelyek decentralizált alkalmazások (dAppok) fejlesztésére használhatók. Az XRPL jelenleg csak egyszerűbb programokat (ún. „hooks”) támogat, de dolgozik azon, hogy Ethereum-kompatibilis oldalláncokkal bővítse a lehetőségeit.
Verseny vagy békés egymás mellett élés?
A GCUL várhatóan a nagybankok, eszközkezelők és intézményi szereplők számára lesz vonzó, különösen azoknak, akik már amúgy is a Google felhőszolgáltatásait használják. Az XRPL viszont decentralizált, olcsó és rugalmas rendszerével továbbra is kedvezőbb lehet kisebb pénzintézeteknek és magánfelhasználóknak.
Ráadásul a Google hivatalosan csak 2026-ban tervezi elindítani a GCUL-t. Addig az XRPL-nek több növekedési katalizátora is lehet:
-a Ripple USD stabilcoin szélesebb körű elterjedése,
-az XRP-re épülő első tőzsdei ETF-ek engedélyezése,
-új oldalláncok és decentralizált alkalmazások bevezetése.
Az XRPL jelenleg több mint 300 bankkal működik együtt világszerte, így valószínűbb, hogy mindkét rendszer megtalálja a maga piacát, ahelyett hogy közvetlenül kiiktatná egymást.