Változik a békéltető testületek működése – rettegjenek a cégek?

A békéltető testületek gyors, egyszerű és ingyenes megoldást kínálnak a fogyasztók részére a cégekkel fennálló fogyasztói viták rendezése esetén, hiszen mindenki szeretné elkerülni a költséges, bonyolult és hosszú bírósági eljárásokat. A tervek szerint két részletben, 2023. június 25-én, illetve 2024. január 1-jén lép hatályba az a jogszabály, amely a fogyasztóvédelmi törvény módosításával a békéltető testületi rendszer működésének megreformálását, továbbá a hatékonyságának és elérhetőségének a növelését tűzték ki célul. Az új szabályok mindezen célokat professzionális, azaz szakmailag jól felkészült gárdából álló testületek, egységes jogalkamazás, és a cégekre vonatkozó szigorúbb szabályok segítségével kívánják megvalósítani. Mit jelent mindez?

A cél a szakmailag jól felkészült békéltető testületek létrehozása

A békéltető testületek 12-27 főből állhatnak majd, megbízatásuk pedig a mostani 3 év helyett 4 évre fog szólni. A tagokat paritásos alapon, azaz fogyasztói és vállalkozói oldalról egyenlő arányban kerülhetnek be a testületekbe. A jelölteket az illetékes kamara választja ki elsőkörben. Ezt követően a pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményezve megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, aki a jelölti listából választja ki a békéltető testületek elnökeit. A tagok egyharmadára a jövőben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó, azaz civil egyesületek tehetnek majd javaslatot, amely máris egy lépés afelé, hogy a fogyasztók érdekeinek képviselete már itt megjelenjen – magyarázta dr. Suller Noémi.

A tagokkal szemben az új szabályok a korábbi rendszernél jóval magasabb elvárásokat támasztanak; a jogvégzett tagok kötelesek lesznek szakmai képzéseken és továbbképzéseken részt venni, illetve alapvizsgát tenni. A magas szakmai felkészültséget az is indokolja, hogy főszabály szerint a testületi tagok egyedül járnak majd el, szemben a mostani rendszerrel, ahol akár háromfős tanáccsal is találkozhatunk.

Az eljárás alapvetően az online térben fog történni, azonban a fogyasztó kérhet személyes meghallgatást is. Mivel a cégek amúgy is kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, így ők nem kérhetnek majd önállóan személyes meghallgatást; az online meghallgatáson online kell részt venniük, a személyes meghallgatáson pedig részt vehetnek választásuk szerint online vagy személyesen.

A cégekre vonatkozó új szabályok, a kötelezés kiterjesztése

A békéltető testületi eljárások vonatkozásában 2024. január 1-jétől a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem minősülnek majd fogyasztónak, így ezek a cégek fogyasztóként nem indíthatnak békéltetést, azonban közvetítői eljárást, választottbírósági eljárást és gazdasági mediációt igen. Ha azonban ezek a cégek fogyasztókkal állnak üzleti kapcsolatban, akkor a másik – tehát a céges – oldalon lehetnek még alanyai békéltető eljárásnak.

Amire a cégeknek leginkább figyelniük kell majd, az az, hogy az eljárásban őket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek eleget tegyenek. Ha ezeket a cég megszegi, mert például nem vesz részt a meghallgatáson, vagy nem nyújt visszajelzést a testületnek a testület határozatában vagy ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban, akkor a békéltető testület értesíti erről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A cég békéltetési eljárás során fennálló együttműködési vagy tájékoztatási kötelezettségének megszegése kötelező bírságkiszabást von maga után a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban. A bírság összege függ a cég árbevételétől, az általa nyújtott szolgáltatástól és a méretétől, valamint a jogsértés súlyától. A békéltető testületeknek továbbra is lehetőségük lesz közzétenni a nem együttműködő vállalkozások listáját. Erre a "fekete listára" azok a cégek kerülnek fel, amelyek egyáltalán nem működnek együtt az eljárás során, azaz felszólítás ellenére sem tesznek érdemi nyilatkozatot, nem jelennek meg a meghallgatáson, így megakadályozzák az egyezség létrehozását.

Szintén fontos újítás a törvénycsomagban a cégek kötelezése. Ez alapján, ha a feleknek nem sikerül egyezségre jutniuk, a békéltető testület a cég alávetési nyilatkozata hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye maximum 200.000,- Ft. Ilyen kötelezésre eddig csak akkor volt lehetősége a békéltető testületeknek, ha a cég írásban kötelezte magát, hogy aláveti magát a békéltető eljárásban hozott határozatban foglaltaknak. Minden más esetben a békéltető testület ajánlást tehet, ha nem sikerül a feleknek megegyezniük, azonban az abban foglaltak nem kötelezőek a cégre nézve – tette hozzá dr. Bognár Alexandra.

A békéltetés során hozott kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól. Ha tehát akár a fogyasztó, akár a cég sérelmesnek érzi a döntést, akkor változatlanul lehetőségük lesz arra, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.

A megreformált békéltető testületek szerepének növelése nagyban csökkentheti a bíróságokra nehezedő terheket, hiszen mind a cégek, mind a fogyasztók jobban szeretik, ha elhúzódó jogi csatározások helyett, gyors, megnyugtató és békés megoldás születik – ehhez pedig elengedhetetlen egy professzionálisan működő békéltetői testületi rendszer.