Vége a külön magyar kriptovalidációnak: augusztus 7-től megszűnik a büntetőjogi csapda, de a MiCA marad

Az Országgyűlés július 28-án elfogadta, majd a Magyar Közlöny július 30-án kihirdette a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokra vonatkozó külön magyar szabályok eltörlését. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzésében úgy értékelte a döntést, hogy a kormány megszüntette a kriptovaluta-kereskedelem kriminalizálását, és visszaillesztette a magyar piacot az európai uniós szabályozási keretbe.

A miniszteri állítás lényege helytálló, de jogilag pontosításra szorul. A parlament nem egy teljesen új kriptoszabályozást alkotott, hanem hatályon kívül helyezett egy 2025-ben bevezetett, a MiCA-rendszerre ráépülő magyar többletszabályozást. A kriptokereskedelem korábban sem volt általánosan tiltott: a büntetőjogi kockázat a jelentős értékű, megfelelő validálás nélkül lebonyolított átváltásokhoz és az ilyen szolgáltatások üzletszerű nyújtásához kapcsolódott.

Mi szűnik meg pontosan?

A 2026. évi XXXVIII. törvény négy fontos változást hoz.

Megszűnik az a követelmény, amely szerint kriptoeszközt főszabály szerint csak külön engedéllyel rendelkező validátor által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat birtokában lehetett pénzre vagy más kriptoeszközre váltani.

Kikerül a Büntető Törvénykönyvből a „Kriptoeszközzel visszaélés” tényállása, amely a jogosulatlan átváltási szolgáltatás igénybe vevőjét fenyegette büntetéssel. Ugyancsak megszűnik a „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” elnevezésű bűncselekmény.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, az SZTFH elveszíti a kriptovalidátorok engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatáskörét. A folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat meg kell szüntetni, a már kiadott validátori engedélyek hatályukat vesztik. A validátoroknál és az SZTFH-nál az ügyletekkel kapcsolatban felhalmozott adatokat három munkanapon belül vissza nem állítható módon törölni kell.

A validátorok működésének részletes feltételeit és az engedélyezési díjakat tartalmazó két SZTFH-rendeletet szintén hatályon kívül helyezték.

Mikortól él az új helyzet?

A változás nem a parlamenti szavazás napján lépett hatályba. A törvény a július 30-i kihirdetést követő nyolcadik napon, vagyis 2026. augusztus 7-én válik alkalmazandóvá. Ettől a naptól szűnik meg a törvényi validálási kötelezettség és a két kapcsolódó büntetőjogi tényállás.

Az SZTFH végrehajtási rendeletei már augusztus 2-án hatályukat vesztik, miközben a törvényi kivezetés augusztus 7-én történik meg. A két dátum közötti átmeneti időszak miatt a kereskedőknek célszerű a szolgáltatójuk hivatalos tájékoztatását követniük, és nem úgy kezelniük a miniszteri bejelentést, mintha az azonnali hatályú lenne.

Miért okozott problémát a korábbi rendszer?

A 2025-ös magyar szabályozás nem egyszerűen ügyfél-azonosítást követelt meg a kriptotőzsdéktől. Egy külön szereplőt, a validátort iktatta be az ügyfél és a kereskedési szolgáltató közé.

A validátornak többek között vizsgálnia kellett a kriptoeszköz eredetét, a tárca feletti rendelkezési jogot, a tranzakcióhoz kapcsolódó személyeket, az ügyfél kockázati profilját és különböző külső adatbázisokat. Csak az eredményes vizsgálat után állíthatott ki megfelelőségi nyilatkozatot.

A részletes engedélyezési feltételek között legalább 80 millió forintos jegyzett tőke, külön információbiztonsági tanúsítás, felelősségbiztosítás, több szakember alkalmazása és telephelybiztonsági tanúsítvány is szerepelt. Ez jelentős belépési korlátot teremtett, miközben a nemzetközi szolgáltatóknak is integrálniuk kellett volna a kizárólag Magyarországon létező validátori folyamatot.

Voltak kivételek: például a kizárólag saját célú kripto–kripto váltás, egyes nem rendszeres tevékenységek, valamint bizonyos teljesen decentralizált, okosszerződéses műveletek nem tartoztak a kötelezettség alá. A szabályok hatálya és gyakorlati végrehajthatósága azonban így is bizonytalan maradt.

A büntetési tételek különösen nagy kockázatot jelentettek. Az engedély nélküli vagy nem validált szolgáltatást jelentős értékben igénybe vevő ügyfél akár ötéves, az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozás felelős vezetője pedig akár nyolcéves szabadságvesztéssel is számolhatott. A törvény indokolása ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem minden apró tranzakció, hanem a jelentős értékű, a szabályok szándékos megkerülésével végzett átváltás volt büntetendő.

A jogi kockázatok miatt több szolgáltató korlátozta magyarországi működését. A Revolut például végül lezárta magyar ügyfelei kriptoszámláit, és 2025 decemberében határidőt szabott az eszközök eladására vagy áthelyezésére.

Mit jelent mindez egy magyar kriptokereskedő számára?

Augusztus 7-től egy bitcoin, ether vagy más kriptoeszköz pénzre, stabilcoinra vagy más kriptoeszközre történő átváltásához nem kell külön magyar validátori megfelelőségi nyilatkozat.

Önmagában az sem alapozza meg többé a most eltörölt büntetőjogi felelősséget, hogy az ügyletet nem magyar validátor ellenőrizte. Ez megszünteti azt a kockázatot, hogy egy felhasználónak egy külföldi platform belső megfelelési rendszerén túl még azt is vizsgálnia kelljen, szerződött-e a szolgáltató egy SZTFH által engedélyezett magyar validátorral.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely interneten elérhető kriptotőzsde jogszerűen használható. A külön magyar réteg helyére nem szabályozatlanság, hanem az egységes uniós MiCA-rendszer kerül.

A MiCA-engedély továbbra is alapkövetelmény

A MiCA átmeneti időszaka 2026. július 1-jén lejárt. Ettől kezdve az Európai Unió ügyfeleinek kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak MiCA-engedéllyel kell rendelkezniük. Egy másik tagállamban megszerzett engedély az uniós „passporting”, vagyis határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon is felhasználható.

A magyar ügyfeleknek ezért azt kell ellenőrizniük, hogy a szolgáltató szerepel-e az ESMA MiCA-nyilvántartásában vagy az MNB intézménykeresőjében. Egy látványos weboldal, magyar nyelvű alkalmazás vagy európai bankszámlaszám önmagában nem bizonyítja a MiCA-engedély meglétét. Az ESMA szerint a nem engedélyezett szolgáltatók ügyfelei nem részesülnek a MiCA ügyféleszköz-védelmi garanciáiban.

Azok a platformok, amelyek a magyar validátori szabályok miatt korábban kivonultak vagy szolgáltatásokat állítottak le, most visszatérhetnek. Az újranyitás azonban nem automatikus: minden szolgáltatónak külön üzleti és megfelelési döntést kell hoznia, frissítenie kell rendszereit, szerződési feltételeit és ügyféltájékoztatóit.

A személyazonosítás és a tranzakciófigyelés nem tűnik el

A validátori rendszer megszüntetése nem jelenti a KYC, az AML vagy a szankciós ellenőrzések eltörlését.

A MiCA-engedélyes szolgáltatók továbbra is kérhetnek személyazonosító okmányokat, lakcím- és adóilletőségi adatokat, valamint nagyobb vagy szokatlan tranzakcióknál a vagyon vagy a kriptoeszköz eredetét igazoló dokumentumokat. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni előírások alapján folytatniuk kell a tranzakciók monitorozását és a gyanús műveletek jelentését.

Az uniós „travel rule” alapján a szolgáltatók közötti kriptotranszfereket a küldő és a kedvezményezett azonosítását segítő adatoknak kell kísérniük. Saját kezelésű, úgynevezett self-hosted tárcába történő kiutalás vagy onnan érkező befizetés esetén a platform további információkat kérhet a tárca tulajdonosáról és a tranzakció céljáról.

Az adózás sem változik

A most elfogadott törvény nem módosítja a magánszemélyek kriptoügyleteinek adózását.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek éves nyeresége után továbbra is 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A jelenlegi szabályok szerint általában akkor keletkezik adóköteles ügylet, amikor a kriptoeszközért nem kriptoeszköz formájában szereznek vagyoni értéket – például forintot, eurót, terméket vagy szolgáltatást. A puszta kripto–kripto átváltás az szja-rendszerben önmagában nem jelent realizálást.

A tranzakciós kimutatásokat, vételi árakat, díjakat, jutalékokat és kiutalási bizonylatokat ezért továbbra is meg kell őrizni. Ez különösen fontossá válik, mert a DAC8 szabályai alapján a kriptoeszköz-szolgáltatók 2026-tól ügyfél-átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesítenek az adóhatóságok felé. A szabályozás tehát egyszerűbbé válik, de a tranzakciók adóhatósági láthatósága növekszik.

Mi történik a már megindult büntetőeljárásokkal?

A Büntető Törvénykönyv általános szabálya szerint, ha az elbíráláskor hatályos új törvény alapján a cselekmény már nem bűncselekmény, az új, kedvezőbb szabályt kell alkalmazni. Ezért a kizárólag a most eltörölt kriptós tényállásokra épülő, még folyamatban lévő ügyekben a dekriminalizáció az érintettek javára érvényesülhet.

Ez nem jelent általános kriptoamnesztiát. A csalás, a pénzmosás, a költségvetési csalás, a tiltott piacbefolyásolás vagy más önálló bűncselekmények továbbra is büntetendők. A már jogerősen lezárt vagy több bűncselekményt érintő ügyeket egyedileg kell megítélni.

Mennyire pontos a miniszteri Facebook-poszt?

Tanács Zoltán bejegyzésének központi állítása – hogy megszűnik a korábbi rendszer által okozott jogi bizonytalanság és a magyar szabályozás közelebb kerül az uniós MiCA-kerethez – megfelel a kihirdetett törvény tartalmának. A törvény indokolása maga is versenykorlátozó elvárásnak nevezi a külön validálást.

Három pontosítás azonban indokolt.

A „mostantól” kifejezés nem szó szerint értendő: a legfontosabb rendelkezések augusztus 7-én lépnek hatályba.

Nem általában a kriptovaluta-kereskedelem volt bűncselekmény, hanem a jelentős értékű, jogosulatlan vagy nem validált átváltások meghatározott köre.

A parlament nem új, önálló kereskedési rendszert hozott létre, hanem lebontotta a MiCA mellett működő magyar többletréteget. A szolgáltatók engedélyezése és felügyelete továbbra is megmarad, csak immár elsősorban az egységes európai szabályok alapján.

Mire érdemes most figyelni?

A kereskedők számára a legfontosabb dátum augusztus 7. Ezt követően már nem kell a külön magyar validátori rendszerrel számolniuk. A szolgáltató MiCA-engedélyét azonban továbbra is ellenőrizni kell, és érdemes megvárni az adott platform hivatalos értesítését a magyarországi funkciók újraindításáról.

A KYC- és forrásigazolási kéréseket nem célszerű a régi validátori rendszer maradványának tekinteni: ezek jelentős része továbbra is uniós pénzmosás elleni és tranzakciókövetési kötelezettségből fakad.

A változás így leginkább dekriminalizáció és szabályozási egyszerűsítés, nem pedig dereguláció. A külön magyar kapuőr eltűnik, de a piac az uniós engedélyezés, az ügyfélvédelem, a pénzmosás elleni ellenőrzések és az adózási átláthatóság keretei között működik tovább.

Az írás általános tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi, befektetési vagy adótanácsadásnak.