Visszafejlődő digitalizáció, gyenge hatékonyság jellemzi a hazai kkv-szektort
A cégek gondjait négy dimenzió mentén határozták meg a szakértők, hangsúlyozva, hogy ezeket rendszerszinten kezelve lehet tartós javulást elérni. Az egyik a pénzügyek és finanszírozás, ahol a bérek aránytalanul jobban emelkednek a termelékenységhez képest, illetve nőttek az adó- és adminisztrációs terhek is. A második kategória maga a működési hatékonyság, ahol a termelékenység és a folyamatok terén gyakoriak a hiányosságok. A harmadik az emberi erőforrások kérdésköre, ahol a munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a vezetői attitűd okoznak gyakran problémákat. Végül a negyedik terület az adatok és a digitalizáció gondolatköre, ahol a riportingrendszerek, a AI-használat és az adatalapú döntéshozatal képességében vannak jelentős elmaradások ‒ ismertette a jelentés tanulságait Kovács-Vojsánszki Dóra, a felmérést végző Helix Consulting vezető tanácsadója.
A teljes jelentés által feltárt összefüggések elemzése után a kép csak aggasztóbb lesz, de már néhány kiragadott adat is nagyon beszédes. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások hozzáadott értéke arányában magasabb, mint az 50-249 főt foglalkoztató középvállalatoké. Természetesen átlagokról van szó, de a lényeg, hogy a vállalati növekedést például gyakran alig tudja lekövetni a cégkultúra és működés, a jóval nagyobb céget kisvállalati eszközökkel vezetni pedig a hatékonyság romlásával jár, mert adott esetben ugyanannak az egy vagy néhány embernek kellene 50 folyamatot kézben tartania, akik már 10-zel is éppen, hogy boldogultak.
Részben ide kapcsolódik a generációváltás kérdése is. Rendszerváltáskori alapítók ezrei szeretnék átadni az irányítást ezekben az években, de vagy nincs kinek, vagy a cég folyamatai, struktúrája nem alkalmas erre. Az átalakításhoz felismerés, szándék és idő kell, de gyakran mindhárom hiányzik.
Súlyos tényező az utóbbi években a pénzügyi nyomás is ‒ mutatott rá a szakember. A hullámzó infláció, az emelkedő bérszint, energia-, alvállalkozói- és anyagköltségek, hitelkamatok, valamint a beszállítói díjakban megjelenő különadók, hatósági díjak és logisztikai költségek mind azt a profitot rombolják, amiből esély lenne finanszírozni például a digitális átállást vagy a folyamatok átalakítását. A helyzeten az újrakezdődni látszó körbetartozások csak rontanak.
Végül komoly kihívásokat támaszt a felemás digitalizáció és a kontrolling részben ebből fakadó hiánya. A kikényszerített területeken, pl. a NAV-hoz bekötött számlázóprogramoknál töretlen a növekedés, ami a statisztikákban el tudja fedni, hogy a Digiméter jelentése szerint például 2022-ben még a cégek 74%-a elemezte a működése során keletkező adatokat, 2023-ban már csak 69% vallotta ugyanezt.
A kutatás elsősorban a kihívásokra koncentrált, de természetesen akadnak jó példák is ‒ tette hozzá Kovács-Vojsánszki Dóra. Az elmúlt évek tanácsadási tapasztalata négy meghatározó képességet, illetve tulajdonságot azonosított a kkv-szektor sikerének zálogaként. Az első az adatvezérelt döntéshozatal, aminek nyilván meg kell teremteni a strukturális és technikai feltételeit. A második a professzionális folyamatok felépítése az alapító egyszemélyi irányítása helyett. Harmadik helyen a humánerőforrás megfelelő kezelése áll, vagyis, hogy a cég legyen képes kezelni a generációs különbségeket és megtartani a tehetségeket. Végül a legkönnyebb, hogy a cég legyen nyitott az új technológiákra, ne féljen az automatizációtól és a mesterséges intelligenciától. A termelésben ez már elterjedt, de a vállalatvezetésben és az adminisztrációban itthon még gyerekcipőben jár.
Mint látható ‒ zárta a felmérés tanulságait a tanácsadó ‒, a különbséget siker és küszködés között nem a mindenkire érvényes makrokörnyezet, hanem a belső működés teszi. Azok tudnak kiemelkedni a mezőnyből, akik intenzíven és előremutatóan fejlesztik cégüket, és nem ragadnak le a status quonál.
