Volt, aki nagyot szakított a busójárásból
A közleményben felidézik, hogy a télűző-tavaszköszöntő népszokás az UNESCO kulturális világörökség része, 2012. óta pedig a hungarikumok listájára is feliratkozott. Bár elsősorban kulturális értékként lehet rá tekinteni, turisztikai hatása is kiemelkedő, hiszen minden évben jelentős lendületet ad a város februári forgalmának.
Az idén február 8. és 13. között zajlott busójárás idején közel 84 százalékos szobakapacitás-kihasználtságot mértek a magán- és egyéb szálláshelyeken. A busójárás hétvégéje pedig egy főszezoni, augusztus 20-i hosszúhétvége vendégforgalmánál is jelentősen magasabb. Idén például a busójárás legnépszerűbb időszakában, péntektől vasárnapig a szállodák kihasználtsága jóval meghaladta a 90 százalékot - emelte ki az MTÜ.
Az eseménysorozat a tavalyinál 3 százalékkal több, mintegy ezer vendégéjszakát hozott a város szálláshelyeinek. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a legjellemzőbbek az egy, illetve három napos foglalások voltak. A szálláshelyeket, ahogy tavaly, úgy idén is túlnyomó többségükben magyarok töltötték meg, akik legtöbben Budapestről és környékéről, valamint Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád vármegyéből érkeztek. A legtöbb külföldit pedig Szlovákiából és Németországból köszönthették, míg a legtávolabbi országból fogadott turista egy egyesült államokbeli vendég volt - ismertette a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében.
