Egyöntetű várakozás Londonban a keddi kamatcsökkentés
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai előrejelzésükben azt jósolták, hogy az ugyancsak e héten esedékes új inflációs jelentésben az MNB meredeken, mínusz 0,2 százalékra, illetve 2,5 százalékra csökkenti az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló prognózisát az e két évre jelenleg érvényes 0,9, illetve 2,9 százalékról. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ebben a helyzetben szólnak érvek a "méretesebb", 0,20-0,25 százalékpontos keddi kamatcsökkentés mellett is.
A ház szerint érvek között szerepel a piaci várakozás, a másik fő tényező pedig az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve egyelőre elhalasztotta monetáris szigorítási ciklusának elkezdését, és rövid távon ez is az enyhítésre hajló monetáris politikának kedvez. Másrészről azonban az MNB már a növekedési hitelprogram kiterjesztésével is enyhítette a monetáris kondíciókat, emellett a magyar gazdaság élénk ütemben növekszik, az állampapírhozamok pedig a lejárati görbe hosszú végén hozzávetőleg 50 bázisponttal emelkedtek a februári kamatdöntő ülés óta, ami bizonyos óvatosságot indokolhat - hangsúlyozták a Morgan Stanley londoni elemzői.
Mindezek alapján a ház kisebb mértékű, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsít a monetáris tanács keddi ülésére. A TD Securities globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői ennél nagyobb, 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést jósolnak. Hétfői előrejelzésükben kiemelték, hogy februárban hatodszor volt egymás után negatív az éves összevetésű infláció Magyarországon. A ház szerint ebben a helyzetben az MNB monetáris tanácsának fő gondja az, hogy az infláció elérheti-e középtávon a jegybank 3 százalékos célját.
A TD Securities elemzőinek várakozása szerint az MNB új inflációs jelentése kimutatja majd, hogy a jelenlegi jegybanki alapkamattal ez a cél nem érhető el, és ez kamatcsökkentésre készteti a magyar jegybankot. A ház szerint emellett az is a kamatcsökkentés mellett szól, hogy a forint jelenleg a tizenkét hónapra visszatekintő árfolyamsáv erős végének közelében mozog az euróhoz képest, és az MNB-t aggaszthatja az a lehetőség, hogy az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusa a forintot erről a szintről még tovább erősíti. Ez folytatódó deflációt okozhat, és kikezdheti a magyar export versenyképességét az euróövezeti piacokon.
A TD Securities londoni elemzőinek számításai szerint az MNB-nek 0,50 százalékponttal kell csökkentenie alapkamatát, ha érdemi hatást akar gyakorolni az inflációra. A ház szerint a minél gyorsabb hatás érdekében ésszerű lépés lenne akár az is, ha az MNB egyszerre végrehajtaná ezt az enyhítést. Az MNB eddigi kamatcsökkentési szokásai alapján azonban a cég londoni elemzői keddre nem várnak 0,20 százalékpontnál nagyobb mértékű enyhítést, és előrejelzésük szerint ezt a jövő havi kamatdöntő ülésen is hasonló mértékű, egy hónapra rá pedig egy 0,10 százalékpontos befejező csökkentés követi majd.
A Barclays befektetési bankcsoport londoni elemzői ennél nagyobb mértékű, összesen 0,60 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést várnak. A ház előrejelzése szerint a keddi 0,20 százalékpontos csökkentést két ugyanilyen mértékű követi a következő két hónapban. A Barclays londoni elemzői szerint e prognózisukat a folytatódó magyarországi defláció támasztja alá, és az, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusából eredő likviditástöbblet erősíti a forintot. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a konszenzussal egyezően keddre 0,20 százalékpontos, összesen pedig 0,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel számolnak, és jelenlegi várakozásuk az, hogy a magyar jegybank 2016 közepéig változatlanul hagyja az így kialakuló 1,60 százalékos alapkamatot.
A ház előrejelzése szerint az éves magyarországi infláció az idei harmadik negyedévig negatív marad, és bár a belépő bázishatások miatt az év vége felé, vagy 2016 elején gyorsulni kezd, de a 3 százalékos célt később sem éri el. Az inflációra ható középtávú kockázatok inkább lefelé mutatnak, tekintettel a nagyon alacsony euróövezeti inflációra - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői. A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői szerint jelentős a bizonytalanság az első - és ebből eredően a többi - kamatcsökkentés mértékével kapcsolatban. Az RBS elemzői szerint szólnak érvek a koncentrált enyhítési hullám mellett is.
Ha ez valósul meg, a ház szerint három, egyenként 0,20 százalékpontos kamatcsökkentés lenne várható az MNB részéről. A cég londoni elemzői azonban nagyobb esélyt adnak arra, hogy az MNB öt-hat kisebb, egyenként 0,10 százalékpontos kamatcsökkentéseket hajt végre. A nagyobb léptékű, 0,20 százalékpontos kezdeti csökkentés ésszerűsége abban lenne, hogy ez erősebben hatna a forintra, és így gyorsabban élénkíthetné az inflációt. Azonban a monetáris tanács óvatos retorikája, és annak puszta ténye, hogy az MNB milyen lassan szánja rá magát az enyhítés újrakezdésére - hiszen akár már decemberben is csökkenthette volna alapkamatát -, valamint az, hogy a legutóbbi enyhítési ciklus utolsó lépései is 0,10 százalékpontosak voltak, azt valószínűsíti inkább, hogy a jegybank ezúttal is 0,10 százalékpontos csökkentéssel kezd - jósolták az RBS elemzői. (MTI)
