Elhalasztotta az ítélethirdetést a CIB Lízing perében az ítélőtábla
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, a CIB Lízing azonban fellebbezett. A fellebbezésben első helyen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvező megváltoztatását kérte a cég. Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.
Az ítélőtábla a csütörtöki ülésen - külön végzésben - mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz. Az első fokú ítéletben szerepelt az - a perek alapját adó törvényben szereplő - hét ok, amelyek közül ha csak egynek nem felelnek meg a lízing cég általi egyoldalú szerződésmódosítás feltételei, akkor tisztességtelennek minősülnek. Ilyen feltétel az egyértelmű megfogalmazás, a tételes meghatározás, a ténylegesség és arányosság, az objektivitás, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elve.
Az elutasító ítéletében a törvényszék kifejtette, hogy nem a Polgári törvénykönyv tisztességtelenségre vonatkozó szabályait kellett alkalmaznia, hanem a nyár elején hozott devizahiteles törvényt. Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordult, mivel nem észlelte az előbb említett törvény alaptörvény ellenességét. Az Európai Központi Bankkal (EKB-val) ugyan elmaradt a kötelező konzultáció a törvény megalkotása előtt, de emiatt a magyar bíróságnak nem kell az Európai Bírósághoz fordulnia.
Fellebbezésében a felperes lízing cég, az általa alkalmazott egyoldalú kikötések jogszerűségét hangoztatta, mert érvelése szerint azok mindig megfeleltek a hatályos jogszabályoknak. Az alperes állam, az erre adott ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének a jóváhagyását kérte, bele értve azt is, hogy az ítélőtábla ne forduljon se az Alkotmánybírósághoz, se az Európai Bírósághoz. (MTI)
